A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

Ezzel megegyezően módosította a kormánytöbbség az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely továbbá kimondja, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Az alaptörvény ezt megelőzően nem tartalmazott az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó utalást. A testület hatáskörének szűkítését Lázár János azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai módosultak, és a különadót nemcsak az idei év elejéig, hanem öt évre visszamenőleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni.

Az új normaszöveg már nem utal arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondja viszont - az öt évre visszamenőleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.