Mi a baj a magyar társadalommal?
Társadalmi modellválság van Magyarországon, melyre harcban nem születik megoldás, csak versengő együttműködésben - mondta Tölgyessy Péter politológus A köztársaság válsága? című konferencián Budapesten.
A szakember úgy véli, hogy a társadalmi modellel van baj: túl nagyok a társadalmi különbségek, túl nagy a feketegazdaság, és hiányzik a jövőkép. Becslések szerint például a feketegazdaság mértéke eléri a 25-33 százalékot is, ami háromszor akkora, mint Csehországban.
A magyar társadalmi modell nem "növekedésbarát", és ezen az sem segíthet, ha egy esetleges kétharmados többséget szerző politikai erő módosítja az alkotmányt, átalakítja a közjogi szerkezet alapjait. Csak az kormányozhat tartósan, aki a modellválságra széles körben elfogadható megoldást nyújt.
A baloldal és a jobboldal egyaránt erősen beágyazott a társadalomba, eltűnésükre nem lehet számítani, de megegyezniük sem kell egymással, elegendő, ha annyit kölcsönösen elfogadnak, hogy a másik oldal is magyar, demokrata, akit nem muszáj kitörölni a politikai palettáról.
Tölgyessy szerint 1998 óta a magyar politikában eluralkodott az a szemlélet, hogy mindenáron meg kell akadályozni a szemben lévő oldal hatalomba való visszatérését. Az utóbbi évtizedben a politika, és különösen a választások középpontjában pozitív programok híján a gazdasági növekedés, szociális ígérgetés, illetve az ellenségkép áll.
Lengyel László politológus, a konferencia egyik szervezőjének, a Pénzügykutató Zrt.-nek az elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország a 90-es évek második felében egy felívelő gazdasági pályán volt, miközben áttért a "hitelvű, vezérelvű" politizálásra, pedig választhatta volna a racionális utat is.
A 80-as, 90-es években a régió élén járt Magyarország, most a kormányzás terén elmaradunk a szomszédos országoktól - fogalmazott Lengyel László, aki szerint új kiegyezés kell.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke előadásában arról beszélt, hogy erodálódott a demokrácia, lepusztultak a normák és a mögöttük lévő erkölcsi értékek, szétmorzsolódtak az olyan hagyományos szocializációs intézmények, mint az iskola és a család, és helyettük a média, illetve a reklámok világa adja a mintákat a felnövekvő generációknak.
"Nem tartom ördögtől valónak, ha valamely politikai erő a következő választáson kétharmados, alkotmányozó többséget szerez" - mondta az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki azt is hangsúlyozta, hogy a másik oldal számára elfogadható megoldásokkal érdemes előállni, mert azt nem bírja ki az ország, ha minden kormányzati ciklusban lerombolják, ami az előző négy évben felépült.
Bihari Mihály politológus, az Alkotmánybíróság elnöke a magyar többpártrendszer kialakulásáról szóló előadása végén megjegyezte: a pártok mára elvesztették felelősségtudatukat, nincs diagnózisuk a társadalomról, ideológiájuk árnyéka rávetül a társadalomra.
A szakember úgy véli, hogy a társadalmi modellel van baj: túl nagyok a társadalmi különbségek, túl nagy a feketegazdaság, és hiányzik a jövőkép. Becslések szerint például a feketegazdaság mértéke eléri a 25-33 százalékot is, ami háromszor akkora, mint Csehországban.
A magyar társadalmi modell nem "növekedésbarát", és ezen az sem segíthet, ha egy esetleges kétharmados többséget szerző politikai erő módosítja az alkotmányt, átalakítja a közjogi szerkezet alapjait. Csak az kormányozhat tartósan, aki a modellválságra széles körben elfogadható megoldást nyújt.
A baloldal és a jobboldal egyaránt erősen beágyazott a társadalomba, eltűnésükre nem lehet számítani, de megegyezniük sem kell egymással, elegendő, ha annyit kölcsönösen elfogadnak, hogy a másik oldal is magyar, demokrata, akit nem muszáj kitörölni a politikai palettáról.
Tölgyessy szerint 1998 óta a magyar politikában eluralkodott az a szemlélet, hogy mindenáron meg kell akadályozni a szemben lévő oldal hatalomba való visszatérését. Az utóbbi évtizedben a politika, és különösen a választások középpontjában pozitív programok híján a gazdasági növekedés, szociális ígérgetés, illetve az ellenségkép áll.
Lengyel László politológus, a konferencia egyik szervezőjének, a Pénzügykutató Zrt.-nek az elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország a 90-es évek második felében egy felívelő gazdasági pályán volt, miközben áttért a "hitelvű, vezérelvű" politizálásra, pedig választhatta volna a racionális utat is.
A 80-as, 90-es években a régió élén járt Magyarország, most a kormányzás terén elmaradunk a szomszédos országoktól - fogalmazott Lengyel László, aki szerint új kiegyezés kell.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke előadásában arról beszélt, hogy erodálódott a demokrácia, lepusztultak a normák és a mögöttük lévő erkölcsi értékek, szétmorzsolódtak az olyan hagyományos szocializációs intézmények, mint az iskola és a család, és helyettük a média, illetve a reklámok világa adja a mintákat a felnövekvő generációknak.
"Nem tartom ördögtől valónak, ha valamely politikai erő a következő választáson kétharmados, alkotmányozó többséget szerez" - mondta az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki azt is hangsúlyozta, hogy a másik oldal számára elfogadható megoldásokkal érdemes előállni, mert azt nem bírja ki az ország, ha minden kormányzati ciklusban lerombolják, ami az előző négy évben felépült.
Bihari Mihály politológus, az Alkotmánybíróság elnöke a magyar többpártrendszer kialakulásáról szóló előadása végén megjegyezte: a pártok mára elvesztették felelősségtudatukat, nincs diagnózisuk a társadalomról, ideológiájuk árnyéka rávetül a társadalomra.
MTI
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
