Az MSZP szerint legalább 86 milliárd forint pluszforrást kellene átcsoportosítani a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok számára, hogy reálértéken ugyanannyi pénzt kapjon a szféra, mint idén
Az MSZP szerint legalább 86 milliárd forint pluszforrást kellene átcsoportosítani a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok számára, hogy reálértéken ugyanannyi pénzt kapjon a szféra, mint idén.
Tóth József szocialista országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten elmondta: számításaik szerint az önkormányzatok 2011-ban hat százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint 2010-ben.
Az angyalföldi polgármester úgy fogalmazott: nem optimista az átcsoportosítást tartalmazó módosító javaslataik tekintetében, mert szerinte azok támogatása egyedi alkukban dől el.
A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányzat olyan területekről von el forrást jövőre, amelyek közvetlenül érintik az embereket. Példaként a szociális ágazat 33 milliárd forintos forráscsökkentését emelte ki. Hozzátette, hogy önkritikusan is fogalmaz, amikor sérelmezi, hogy a dologi kiadásokra fordítható összeg egy évtizede nem emelkedett.
Tóth József tájékoztatása szerint az MSZP a működési költségeknél a többi közt 21 milliárd forinttal növelné a közfoglalkoztatásra fordítható összeget, hárommilliárdot adna a tűzoltók túlóradíjára, ötmilliárddal többet kapnának az önkormányzatok lakásrezsi és lakástámogatásokra, húsz százalékkal emelné az ápolási díjat, 9,6 milliárd forinttal többet adna szociális juttatásokra.
Véleménye szerint a panelprogram pártpolitikától függetlenül sikeres volt. Megjegyezte: a program nemzeti volt, mert többségében magyar kis- és közepes vállalkozások végezték a munkákat.
Az MSZP még útfelújítási pályázati forrásokra is több pénzt adna, ötmilliárdot különítene el térfigyelő kamerákra, 4,4 milliárdot fordítana a bölcsődei, iskolai és óvodai infrastruktúra fejlesztésre, valamint plusz húszmilliárdot juttatna a panelprogramra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Az MSZP szerint legalább 86 milliárd forint pluszforrást kellene átcsoportosítani a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok számára, hogy reálértéken ugyanannyi pénzt kapjon a szféra, mint idén 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
