Sokan élnek abban a téveszmében a magyar gazdaságpolitikában, hogy csak jelentős hozzáadott-értékű munkahelyet érdemes teremteni; csakhogy a magyar társadalomban közel milliós nagyságrendben élnek emberek minimális munkakultúrával és szakképesítés nélkül. Az ő fenntartásuk ma segélyből történik – emlékeztetett Parragh László. Hozzátette: ha más nem is történne, csak a saját létfenntartásukat tudnák e rétegek biztosítani – minimális hozzáadott értékkel akár – , de nem segélyből, hanem munkabérből, már ettől is egészségesebb lenne a magyar gazdaság és a magyar társadalom szerkezete.
“Mi azt mondjuk, hogy egy olyan világban, ahol a termelékenység napról napra nő és a hatékonyság egyre javul, ott kétféle munkahely létezhet. Egyfelől a magas hozzáadott értékű, amelyből nem lehet nagy tömeget teremteni. Másfelől a vidékfejlesztés során, kistérségi szinten törekedni kell arra is, hogy az alacsony munkakultúrájú és alacsony tudású embereknek is sikerüljön valamilyen munkát biztosítani.” - érvelt koncepciójuk mellett Parragh László.
A húsz és huszonöt év közötti szakképzetlenek hetvenöt százaléka munkanélküli ma Magyarországon – sorolta a riasztó adatokat az iparkamara elnöke. A szakképesítés nélkülieknél ötven százalék az esély arra, hogy életük végéig nem fognak munkát találni maguknak. Éppen ezért társadalmi minimumként szakképesítést kell adni a fiatalok kezébe.
Kétféle modellben képzelhető el a szakképzés: az európai környezetben a legsikeresebb a német és a brit duális modell, ahol a gyakorlati képzést nem az iskola tanműhelyében, nem fiktív környezetben, hanem valós munkahelyen végzik - hangsúlyozza a szakember. A gyakorlati képzésbe tehát ismét nagyobb arányban kell bevonni a cégeket, de utóbbiaknak is meg kell érnie a tanulók foglalkoztatása. Ezért a szabályozásban is ösztönözni kell a tanulók befogadását – például az oktatásra használt eszközök gyorsabb leírhatósága révén, illetve direkt támogatással is - hívja fel rá a figyelmet Parragh.
Ma már más a magyar iparszerkezet, mint húsz évvel ezelőtt volt: sok nemzetközi cég van jelen az országban, amelyek igénylik a jobban képzett szakmunkásokat. Ők az egyik kör, amely hatalmas nyomást fejt ki azért, hogy a képzési rendszert megváltoztassuk – mondta Parragh. A másik bázis a hazai kkv-szektor, amelynek szintén szüksége van felkészült szakmunkásokra. Azt gondolom, hogy erre a két bástyára lehet építeni, a bevonásukkal pedig komoly duális modellt lehet megteremteni - nyilatkozta Parragh László.
Privátbankár