
Szeptembertől különválhat a cég székhelye és a központi ügyintézés helye. A székhely a cég bejegyzett irodája, ahol a hivatalos iratokat átveszik (ezt cégtáblával kell jelölni). Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, ezt a cégjegyzékben is jelölni kell. Új szabály, hogy cég székhelyeként ügyvédi iroda is megadható a cégjegyzékben.
Eddig a cég bejegyzéséhez - illetve a változás bejegyzéséhez - szükséges aláírási címpéldányt közjegyző készíthette. Szeptembertől ezt ellenjegyezheti ügyvéd is, de csak akkor, ha a cég létesítő okiratát - illetve annak módosítását - is ő készíti és az a cégbírósághoz benyújtott anyag mellékletét alkotja. A cégjegyzékbe bejegyezhető az elektronikus aláírás is, a bejegyzett - és tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás - a cégjegyzésre jogosult személy cégszerű aláírásának minősül.
A társasági törvény több olyan kötelezettséget tartalmaz, amikor a változást a Cégközlönyben közzé kell tenni (talán leggyakoribb ilyen változás a bankszámlákkal kapcsolatos). A jövőben a cég választhatja azt, hogy a kötelező közleményt nem a Cégközlönyben, hanem a saját honlapján hozza nyilvánosságra. Ilyenkor viszont a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a honlap nevét. A saját honlapon történt közzététellel egyidejűleg a közleményt - szintén elektronikusan - meg kell küldeni a társaság összes ismert hitelezőjének is. Feltétel még a saját közzétételnél, hogy a cégnek folyamatosan működtetnie kell a honlapját.
Megjelenik a cégjogban az egyszerűsített cégeljárás, ilyenkor a létesítő okirat a törvény mellékletében lévő szerződésminta alapján készül, és azt elektronikusan kell beadni a cégbíróságnak. Szerződésmintával csak közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű, és zártkörű részvénytársaság alapítható. A bejegyzési kérelmet jövő év közepéig 2 munkanapon belül, akkortól viszont a beérkezést követő egy munkaórán belül kell elbírálni. Az elbírálást és a határozathozatalt nem csak cégbíró, hanem akár bírósági ügyintéző is végezheti ebben az esetben. Amennyiben a cégbíróság nem tartja be az említett egyórás határidőt, a vezetője egy napon belül intézkedik az elbírálásról, és amennyiben erre nem kerül sor, akkor másnap - a beadott tartalommal - a törvény erejénél fogva létrejön a bejegyzés.
A cégek elleni törvényességi felügyeleti eljárásban gyakori, hogy a cégbírósági iratot visszahozza a posta, mivel a cég nem található a cégjegyzékben szereplő címen. Az új szabályok szerint ilyenkor a Cégközlönyben való közzététel pótolja a kézbesítést.
Az új szabályokat a szeptember 1-je után indult cégbejegyzési eljárásoknál kell alkalmazni.
Az egyszerűsített cégeljárás illetéke lényegesen olcsóbb lesz mint a hagyományosé. Például amíg egy hagyományos - létesítő okirattal, nem pedig szerződésmintával alapított - Zrt vagy Kft bejegyzési illetéke 100 ezer forint, addig ugyanez szerződésmintával mindössze 15 ezer forint.
Végül a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása megszüntette, illetve kitolta a cégek - eredetileg ez év szeptember 1-jére előírt - alapító határozatot módosító kötelezettségét. Az eredeti szöveg azzal fenyegette a cégeket, hogy amennyiben elmulasztják a módosítások kötelező átvezetését, a cégbíróság törli őket a cégjegyzékből. Az új szabály ezt a határidőt kitolja 2008. július 1-jére, és egyúttal felmentést ad számos korábbi kötelező módosítás alól. Így ha egy társaság létesítő okirata szám szerint hivatkozik a korábbi társasági törvényre, azon automatikusan a 2006-ban hozott új törvényt kell érteni. A közkereseti és betéti társaságoknál a létesítő okiratban szereplő taggyűlést sem kell átírni - az új törvény terminológiája szerint - tagok gyűlésére.
Amennyiben egyéb módosítani való nincs, akkor elég, ha a cég képviselője jövő év július 1-jéig levelet küld a cégbíróságnak, amelyben kijelenti, hogy a társasága mindenben megfelel az új társasági törvény előírásainak. Ez a bejelentés nem illetékköteles, és ügyvédi ellenjegyzés sem kell hozzá.
A biztonságot veszélyezteti a cégbejegyzés gyorsítása
Kft, bt: 15 ezer forintból, egy óra alatt
Kész cégeket is leemelhetünk a polcról
MTI