.jpg)
A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal arra kéri a kormányt, hogy a betegképviseletek intézményes bevonásával "jöjjön létre nemzeti konzultáció az egészségügyről". A NEK egy videófelvételt küld Orbán Viktornak, amelyben emlékeztetik, hogy a Semmelweis Terv nem az az út, amelyet korábban képviselt. A Fidesz szerint tabudöntögető az új törvény, míg az MSZP válaszokat várna
.jpg)
Hozzátette: hiába kérték már április végén Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy hívja össze az ágazati érdekegyeztető tanácsot, ez azóta sem történt meg.
Cser Ágnes arra is kitért, hogy a NEK által elfogadott határozatokat eljuttatják Szócska Miklóshoz és Orbán Viktorhoz is.
A miniszterelnök egy 2006-os videofelvételt is kap, emlékeztetőül, hogy a Semmelweis Terv nem az az út, amelyet korábban képviselt. A NEK ülését levezető elnök szerint Orbán Viktor akkori beszédében egyértelművé tette: bár 1998-as egészségpolitikájukban még a több-biztosítós modellt támogatták, meghallgatták a tudományt és a szakmát, így 1999-ben belátták, hogy a társadalombiztosítás az egyetlen út, nem pedig a privatizált egészségügy.
Ehhez képest a NEK szerint a Semmelweis Terv olyan "rejtett és átkeresztelt" ötletei, mint a központi és térségi egészségszervező hálózat létrehozása, nem mást jelentenek, mint a korábbi kétlépcsős versengő biztosítói modell visszacsempészését. A NEK nem ért egyet az irányított betegellátási modell visszahozásával sem.
Arra kérik a kormányt: "a betegellátást már veszélyeztető katasztrofális egészségügyi munkaerőhelyzet orvoslása érdekében haladéktalanul intézkedjen az érintettek bevonásával”.
Cser Ágnes hozzátette: bár a tárca honlapján arról írnak, hogy elfogadták a Semmelweis Tervről szóló határozatot, az még mindig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
|
Szócska Miklós izgatottan figyeli a gazdaságot A Semmelweis Terv elfogadásával rendkívüli horderejű döntések születtek - mondta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Leszögezte: egészségügyi intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat. |
Cser Ágnes elmondta: Szócska Miklós kedden írásban jelezte, hogy részt vesz a kerekasztal szerdai ülésén, tíz perccel a kezdés előtt értesítette őket, hogy más, fontos elfoglaltsága miatt nem tud elmenni.
Erről az egészségügyért felelős államtitkárság az MTI-t is tájékoztatta. Mint írták: Szócska Miklós előzetesen jelezte részvételi szándékát, mégsem lesz jelen, mert az államtitkárnak délelőtt egy magas szintű uniós egyeztetésen kell részt vennie. Hangsúlyozták: Szócska Miklós fontosnak tartja a Semmelweis Tervről való egyeztetést, ezért mind a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét (Cser Ágnest), mind az egészségügyi kamarák vezetőit a közeljövőben konzultációra várja.
Erre Cser Ágnes úgy reagált, hogy ő maga nem akar beszélni az államtitkárral. "Nem vagyok kíváncsi Szócska Miklósra" - mondta. Cser Ágnes szerint az érintetteknek az ágazati érdekegyeztető tanácson kellene közösen megbeszéléseket folytatniuk.
A Fidesz szerint tabukat döntögetnek az új törvénnyel
Tabudöntögető intézkedéseket tartalmaz a Fidesz szakpolitikusa szerint a Semmelweis Tervhez kapcsolódó első törvénycsomag, az egészségügyi salátatörvény, amelynek kedden kezdődött meg a parlamenti vitája.
Heintz Tamás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a törvényjavaslatban foglaltak közül példaként említette az útiköltség-támogatás tervezett átalakítását és a táppénzszabályozás felülvizsgálatát. Utóbbi alapján megszűnik majd az úgynevezett passzív táppénz intézménye. Ezzel kapcsolatban a fideszes képviselő azt mondta, "amiről most megy a nagy hadakozás, az harminc nap", jelenleg ugyanis ennyi a passzív táppénz időtartama.
Szerinte az elmúlt években az egészségügy területén is hiányzott az a bátorság, az a felhatalmazás, amelyre a kétharmad kötelezi a kormányt.
MSZP: a salátatörvény alapvető kérdésekre nem ad választ
Garai István szocialista képviselő szerint az egészségügyi salátatörvény nem ad választ az alapvető kérdésekre, viszont számos kedvezőtlen tendencia kiolvasható belőle.
A képviselő szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a második egészségügyi salátatörvényt, akár "uborka-salátatörvénynek" is lehetne nevezni. Ettől ugyanis hasmenést nem, de agymenést kapnak azok a betegek és egészségügyi dolgozók, akik azt várták, hogy a betegellátás feltételrendszere, vagy az ágazatban dolgozók bérhelyzete javulni fog.
Mint mondta, a Semmelweis Tervben vázoltakkal ellentétben a törvényjavaslatban semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az ágazat megtakarításait az egészségügybe forgatnák vissza. Így ez valószínűleg az államháztartási hiány csökkentését fogja majd szolgálni – tette hozzá.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
