Nekünk a tavaszi szárazság árt a legtöbbet

Az utóbbi években egyre komolyabb károkat okoz az aszály, a kalászosoknál 20-30 százalékos, a kukoricánál még ennél is jelentősebb a terméskiesés - közölte Matuz János, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. ügyvezető igazgatója.

A csapadékhiány ősszel és télen is jelentkezik, de Magyarországon a legtöbb kárt a tavaszi, illetve a nyár elejei szárazság okozza - mondta a szakember a cég fennállásának 83. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozás előtt. Az igazgató közölte, a kalászos gabonáknál az aszály 20-30 százalékos termésveszteséget okozott. Két évvel ezelőtt 5 tonna volt a termésátlag, most viszont jó, ha eléri a 3,6 tonnát hektáronként. A kukorica esetében ez még erőteljesebb, az átlagos 6-7 tonna helyett most a gazdák örülnek, ha 4 tonna terem.

A kutatóintézet 22 növényfaj 160 szárazságtűrő fajtáját fejlesztette ki, amelyek közül természetesen a 36 fajta búza és a 34 fajta kukorica a legnépszerűbb. Emellett találhatók árpák, zabok és cirkok is a kínálatban - tudatta az igazgató. A korai érésű csoportba tartozó szegedi kalászosfajták jól szerepelnek a hazai és a nemzetközi piacon, termésátlaguk a búzánál fél, illetve egy tonnával magasabb a hagyományos típusoknál - közölte a szakember.

Külföldön is jó ismerik a cég termékeit: tavaly több mint kétszáz millió forintért exportáltak vetőmagot Romániába, így az Al-Duna környékén 40-50 ezer hektáron már szegedi búzát termelnek. Emellett Szlovákiába is visznek a búza és kukorica vetőmagot, sőt szállítanak Szerbiába, Horvátországba illetve Szlovéniába is - mondta Matuz János.

Hozzátette: vannak olyan termékeik, amelyek külföldön futottak be nagy karriert, így a cirok-félék az egyre népszerűbb bioenergia miatt nagyon sikeresek Németországban és Lengyelországban. A kétmilliárdos bevétel nagy részét azonban egyelőre még a hazai piac biztosítja.

Többet öntözni, másképp művelni
A gazdák is hibásak az aszálykárokért
Meglesz az ára az idei jó szüretnek

MTI