Német kiszállás: kész tények előtt az európai energiapiac

A nukleáris energiatermelésből történő német kiszállás egész Európában emeli az energiaárakat, és az energiabiztonság szempontjából nő az importfüggés is - jelentette ki a Nemzetközi Energiaügynökség vezérigazgatója.

Tanaka Nobuo sajtóértekezletén elmondta: mivel Németország számos környező ország energiapiacához kapcsolódik, döntése, hogy kiszáll a nukleáris energiatermelésből, emeli az energia árát Európa-szerte. Tanaka szerint minden országnak joga van meghozni saját döntéseit, de a nukleáris energiatermelés feladásáról európai keretekben kell határozni, különben egy ilyen döntés kész tények elé állíthat más európai országokat az energiapolitika és az ellátás biztonsága tekintetében.

Németország ebben az évtizedben három atomerőművet zár be az atomenergiából való gyorsított kiszállás jegyében - közölte Angela Merkel kancellár pénteken. A német tartományi miniszterelnökökkel folytatott tárgyalásokat követően a kancellár bejelentette, hogy a jelenleg még üzemelő kilenc erőműből 2015-ben, 2017-ben és 2019-ben egyet-egyet, majd 2021-ben további három erőművet zárnak be, végül pedig az utolsó három erőműre 2022-ben kerül sor.

Eljött a földgáz ideje? Energiahordozóként fényes jövő előtt áll a földgáz - állapítja meg az IEA nemzetközi energia ügynökség hétfőn Londonban közzétett elemzése. Az aggodalmak a klímaváltozás következményei és az energiaellátás biztonsága miatt, valamint az atomenergia kétes jövője a gáz iránti kereslet növekedését vetítik előre. "A gáz aranykora következik?" című tanulmány azt vizsgálja, milyen szerepet játszik majd a földgáz és a cseppfolyósított gáz a globális energia-mixben. A gáz részaránya 2035-it 25 százalékra emelkedhet a jelenlegi 21 százalékról - állapítja meg a tanulmány. Az IEA elemzése azonban rámutat, hogy a 25 százalékos gázfelhasználási részarány elérése önmagában nem lesz elegendő a nemzetközi szerződésekben rögzített károsanyag kibocsátási korlátozások betartásához.

A kilenc, még hálózatra kapcsolt erőmű hátralévő üzemidejét egyenként osztják ki, az erőművek üzemidejének 32 évre  korlátozásával.

A téli áramfogyasztási csúcsok fedezésére lehetőség szerint nem vesznek igénybe atomerőműveket, hanem gáz- vagy széntüzelésű csúcserőműveket. A végső döntést a tartalék csúcserőművek kérdésében augusztusig hozza meg a kormány. Szakértők szerint hideg téli napokon 2000 megawattos energiahiány is felléphet, mivel ilyenkor sem napenergia, sem importkapacitás nem áll rendelkezésre.

A két legnagyobb német atomerőmű üzemeltető vállalat az RWE és az E.ON elzárkózott a döntés kommentálásától.
A kancellár kormányzó koalíciója hétfőn jelentette be az összes német atomerőmű bezárását 2022-ig, a fukusimai atomkatasztrófát követően felülvizsgált atomenergetikai program keretében.

MTI, Privátbankár