A Diákhitel Központ nullszaldóval zárta a tavalyi évet, 2010-ben 9 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el 237,2 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett
Az állami tulajdonban lévő Diákhitel Központ (DK) Zrt. az alapítói céloknak megfelelően nullszaldóval zárta a tavalyi évet: a 2009. évi 3 millió forint után 2010-ben 9 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el 237,2 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett - derül ki a társaság BÉT honlapján kedden közzétett éves jelentéséből.
A jelentés szerint a DK 2001. évi indulásától 2010. december 31-ig összesen mintegy 304 ezer fő részesült hallgatói hitelben. A társaság 2010-ben bruttó 22 milliárd forint összegben folyósított hitelt, ami mintegy 1,7 százalékkal elmarad az előző évitől. A társaság indulásától 2010 végéig több mint 209 milliárd forint összegű hitelt folyósított, 2010 végén az eszközök 96 százalékát alkotó diákhitel állomány összege mintegy 227 milliárd forint volt, ebből 55 milliárd forint tőkésített kamat.
Az ügyfelek részére folyósított hallgatói hitelek után számított kamatbevétel, valamint a pénzügyi műveletek bevételei – a hallgatói hitel kamatának csökkentése miatt – 2009-hez képest 11 százalékkal, 17,2 milliárd forintra csökkentek, míg az adósságállománnyal kapcsolatos kamat- és kamatjellegű ráfordítások összege 12 százalékkal, 12 milliárd forintra mérséklődött. Alapvetően a két tétel különbözete (5,2 milliárd forint) nyújtott fedezetet a hitelezési veszteségeket fedező céltartalék képzésére, illetve kisebb mértékben a társaság működési ráfordításaira.
A DK alapvetően a 2009 második félévében csökkenő forrásköltségek eredményeképpen 2010. január 1-jével 100 bázisponttal, 9,50 százalékra mérsékelte a hallgatói hitelek kamatát. 2010 első félévében a forrásköltség tovább csökkent, illetve a kockázati prémiumot alacsonyabb szinten állapították meg, ami együttesen további 100 bázispontos csökkentést tett lehetővé, így a diákhitelek kamata a tavalyi második hat hónapban a működés kezdete óta legalacsonyabb mértékű, 8,50 százalék volt - áll a jelentésben.
A diákhitel kamata a súlyozott, átlagos forrásköltség, a kockázati prémium és a működés költségeit fedező prémiumból áll. A forrásköltség és működési prémium összege a tavalyi első és második félévben 7,14 százalék volt, a kockázati prémium becsült összege pedig 1,36 százalék. A kockázati céltartalék összege 2010 végén 17,7 milliárd forintot tett ki.
A társaság teljes mértékben piaci finanszírozású, így a működéséhez szükséges forrásokat a pénz- és tőkepiacokról vonja be. Tavaly a DK adósságportfóliója nettó 19,8 milliárd forinttal nőtt, az ezen felül szükséges finanszírozási igényeit saját bevételeiből, azaz ügyfelei befizetéseiből fedezte. Az ügyfelektől befolyt visszafizetések összege tavaly meghaladta a 20 milliárd forintot, ami 91,5 százalékban fedezte az új hallgatói hitelfolyósításokat. A DK 2010-ben 7 alkalommal bocsátott ki kötvényeket összesen 29,5 milliárd forint névértékben, 20 milliárdnyi kötvény lejárt, 5,7 milliárdnyit pedig visszavásárolt, így 2010 végén a forgalomban lévő diákhitel kötvények állománya 77,24 milliárd forint volt.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott forrásállomány közel 70 milliárd forint volt, új folyósítás nem volt. Az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött második finanszírozási szerződés alapján 2010-ben 16,35 milliárd forint hosszú lejáratú hitelt hívott le a DK, illetve 0,355 milliárd forint értékben a törlesztés is megkezdődött, így a tartozásállomány az EIB felé 63,557 milliárd forintra növekedett. A DK 2010-ben 8,165 milliárd forint összegű készenléti hitelt hívott le, amit teljes egészében visszafizetett. A társaság saját tőkéje 2010 végén meghaladta a 2,29 milliárd forintot, ebből a jegyzett tőke 300 millió forint volt. A DK felett a tulajdonosi jogokat 2010. június 17. óta az MFB gyakorolja, a társaságot 2010. július 8-tól új menedzsment irányítja.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Diákhitel Központ nullszaldóval zárta a tavalyi évet, 2010-ben 9 millió forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el 237,2 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
