Nyilasok, Magyar Gárda, Árpád-sáv: mitől félnek a magyarok?

A tizenegy évvel ezelőttihez képest jelentősen csökkent a lakosság félelme azoktól a szélsőséges csoportoktól, amelyek nyilas, antiszemita nézeteket hirdetnek - ez olvasható ki a HVG megbízásából készült augusztus végi Medián-elemzésből. A Medián legutóbb egy 1996-os felmérésében kérdezte meg az embereket "azokról a szélsőséges csoportokról, amelyek nyilas, antiszemita nézeteket hirdetnek", s akkor a lakosság 70 százaléka tartotta ezeket veszélyesnek, míg mára ez a szám 50 százalékra csökkent - olvasható a hetilap csütörtökön megjelent számában. A megkérdezettek közül nőtt azoknak a száma, akik szerint ezek a csoportok azért nem veszélyesek, mert valódi problémára hívják fel a figyelmet.

A hetilap szerint a csökkenés egyik lehetséges oka lehet, hogy 1996-ban még olyan extrém formációk testesítették meg a szélsőjobbot, amelyeknek a politikai céljairól nagyjából egyformán, elítélően vélekedtek a választók, míg jelenleg a politika jobbszélén lévő csoportokat már csak a szavazók egy része tartja igazán szalonképtelennek. A Magyar Gárda létrejöttét a többség veszélyesnek tartja, minden ötödik megkérdezettben személyes félelmet is kelt ez, a megkérdezettek 13 százaléka azonban kifejezetten rokonszenvez vele - olvasható a hetilap legfrissebb számában.

A többség (60 százalék) szerint a Fidesznek el kell határolódnia a gárdától, és Sólyom László köztársasági elnöktől is ezt várja a polgárok fele, bár 41 százalékuk szerint "ennek az ügynek nincs akkora jelentősége, hogy a köztársasági elnöknek meg kellene szólalnia". A felmérés szerint a kormánypárti szavazók az ellenzéket, míg az ellenzéki szavazók a kormányt tartják elsősorban felelősnek a gárda létrejöttéért.

Mint a lap leírja, most már nemcsak a kormánypárti szavazók és a "bizonytalanok" többségét, hanem a Fidesz-szavazók felét is a nyilas időkre is emlékezteti a kétszínű zászló.

6:3 - bebetonozott pártviszonyok

MTI