Ódzkodunk a belső ellenőrzéstől - pedig jól jönne

A belső ellenőrzési tevékenységet Magyarországon sok szervezet még mindig inkább csak költséghelynek tekinti, nem pedig értékteremtő eszköznek. A fejlettebb piacokon működő cégek sokkal inkább olyan funkciónak tartják, amely képes hatékonyságot, eredményességet teremteni és stratégiai célokat támogatni - derül ki egy felmérésből, amelyet PricewaterhouseCoopers (PwC) és a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete (BEMSZ) készített

A belső ellenőrzés elsődleges feladata a megfelelőségi vizsgálatok elvégzése és a kontrollok ellenőrzése. Kockázati szempontból a legfontosabb terület a társaság működési hatékonysága és a megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása.

A felmérésben részt vett cégek 79 százaléka rendelkezik magyarországi belső ellenőrzési tevékenységgel; ahol nincs ilyen tevékenység, annak elsődleges oka az, hogy ezt a feladatot a külföldi vállalatcsoport belső ellenőrzése látja el.

A belső ellenőrzés döntően a vezetőség (50 százalék), illetve a felügyelő bizottság/audit bizottság (41 százalék) felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. A válaszadók viszonylag kis része (37 százalék) rendelkezik audit bizottsággal. A belső ellenőrzés éves költségkerete alacsony, a szervezetek több mint 90 százalékánál nem éri el a nettó árbevétel 0,25 százalékát.

A kérdőívet a Figyelő Top 200 2005-ös kiadásában szereplő társaságok belső ellenőreinek, illetve - ennek hiányában - vezérigazgatóinak/gazdasági igazgatóinak küldték el. Ezen felül további 50 társaságot kérdeztek meg. A felmérés alapjául 75 értékelhető válasz szolgált.

A válaszadók 57 százaléka nincs meggyőződve arról, hogy a belső ellenőrzés korszerű eszközöket és módszereket alkalmaz tevékenysége során. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (IIA) normáinak való teljes megfelelés a válaszadók 80 százalékánál nem teljesül, részleges megfelelésről 23 százalék nyilatkozott. A szervezetek egyharmada nem rendelkezik belső ellenőrzési alapszabállyal, ötödük pedig kialakított belső ellenőrzési módszertannal.

A legnagyobb kihívást a belső elfogadottság és a megfelelő támogatottság jelenti. A felmérés rámutatott: a válaszadók jelentős részénél a belső ellenőrzés nem részesül megfelelő mértékű támogatásban a szervezeten belül. Minden harmadik válaszadó vélte úgy, hogy támogatottsága nem kielégítő, és a menedzsment nem értékeli az osztály értékteremtő tevékenységét.

A jövőben a belső ellenőrzési szakembereknek egyre inkább szem előtt kell tartaniuk, hogy mekkora hozzáadott értéket teremtenek a vállalat számára, és ezt az értékteremtő tevékenységet hogyan tudják hasznosítani a szervezeten belül. Kulcskérdés továbbá, hogy mindezt megfelelően kommunikálják a menedzsment felé - hívja fel a figyelmet a PwC közleménye.

Természetesen ahhoz, hogy ezek az előnyök jelentkezhessenek, először beruházásra van szükség, méghozzá a belső ellenőrzési humán erőforrásokba, folyamatokba és infrastruktúrába - hangsúlyozta Nagy Péter, a PricewaterhouseCoopers igazgatója. Rendkívül fontos például a munkatársak motiválása az okleveles belső ellenőri (CIA) képesítés megszerzésére, az IIA normák bevezetése és betartása, valamint külső minőségbiztosítási ellenőrzés készíttetése.

Több pénzt szánnak jövőre az ellenőrzésekre (hanganyag)
Szorítva fehéredik a magyar

MTI