Oroszország nagyot bukott a gabonaexport tilalmán?

Zlocsevszkij az intézkedést az élelmiszerpiaci árakra nézve igen csekély hatékonyságúnak nevezte, és feltette a kérdést, hogy vajon érdemes volt-e így megtörni egyes ágazatokat más ágazatok túlélése érdekében.

Úgy vélte, a következő években Oroszországban a növénytermesztés fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, s a 2013-20 közötti időszakra a mezőgazdaság számára kidolgozandó fejlesztési tervbe feltétlenül olyan ösztönzőket kell beépíteni, mint amelyek az állattenyésztésre vonatkozóan már léteznek. "Csak ebben az esetben szűnik meg a nemzetközi konjunktúrától való függőségünk" - mondta.

Alekszadr Korbut, a szövetség elnök-helyettese elmondta: miközben a növénytermesztés a mezőgazdaság húzó ereje, a támogatása csekély: hektáronként 28 eurónak megfelelő összeg. Vagyis az orosz növénytermesztés négy év alatt beérheti a romániait, ahol a támogatás hektáronként 38 euró, de alighanem soha nem éri be Franciaországot, ahol ez az összeg 304 euró.

Szergej Szuhov, a mezőgazdasági minisztérium illetékes osztályának vezetője pontosabb adatokra és megfogalmazásokra szólította fel a résztvevőket azzal, hogy képzeljék csak el, mi lett volna az élelmiszerpiacon, ha nem vezették volna be az embargót.

A gabonaexport-tilalmat tavaly augusztus 15-én léptették hatályba, miután az előző évi több mint 90 millió tonnához képest mintegy 30 százalékkal kevesebb termett az aszály miatt. Eredetileg a tilalmat december végéig szándékoztak érvényben hagyni, később azonban 2011. július 1-ig meghosszabbították, és Vlagyimir Putyin kormányfő májusban bejelentette, hogy azt követően nem hosszabbítják meg.

Oroszországban a tilalom ellenére jelentősen megdrágultak a gabonából készült élelmiszeripari termékek a boltokban, és emelkedtek a világpiaci árak is, mivel Oroszország 2009-ben a világ harmadik legnagyobb gabonatermelője és harmadik legnagyobb exportőre volt.

MTI