Próbaidő: jól is elsülhetett volna a 6 hónap

A nemzetgazdasági miniszter által múlt pénteken benyújtott munkaügyi salátatörvény-tervezet egyes részleteit már az elmúlt hetekben megismerhette a közvélemény. Egyes elemek azonban még a fejleményeket folyamatosan követők számára is újdonságként hatottak.

„A tervezettel kapcsolatban a leggyakrabban talán a próbaidő maximális tartamának hat hónapra történő bővítésére hivatkoznak, ez azonban már a korábbi hetekben is eldöntött iránynak tűnt - mutatott rá Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója. – A munkaerőpiac rugalmasságának további javítását szolgálhatta volna, ha mindezt nem kötik kollektív szerződéshez, illetve a kkv-kra is kiterjesztik, ez azonban úgy tűnik, ebben a szakaszban nem valósul meg.”

Szintén nem okozott már meglepetést az a módosítási javaslat, amely alapján a jövőben a rendkívüli munkavégzés egyes fajtái esetében a munkáltató egyoldalúan dönthet úgy, hogy pótlék helyett szabadidő-kompenzációt biztosít - írja a BDO közleménye.

Újdonság viszont, hogy egyértelműen rendeződni látszik az iskolaszövetkezetek helyzete. Ez már nagyon időszerű volt, mivel hogy több tízezer diák vállal munkát ilyen szervezeteken keresztül. A törvény végre egyértelművé tenné, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonya nem színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzés, hanem egy olyan speciális jogviszony, melynek sajátos velejárója, hogy szolgáltatásnyújtás keretében munkavégzésre átadják a tagot egy másik gazdálkodónak.

A bejelentés – egyszerűsített foglalkoztatáshoz hasonló módon történő – megtétele, határozott idejű munkaszerződés megkötése  kötelezővé válik. A munkaügyi felügyelők pedig többek között ellenőrizhetik a munkáltató iskolaszövetkezet valós hátterét, a tanulói/hallgatói jogviszony fennállását is, sőt, a bejelentések meglétét is. Az egyik legmeglepőbb változás ezen a területen, hogy öt év után az úgynevezett belépési tájékoztató hiánya miatt ismét munkaügyi bírság szabható ki.

Némi lazítás is várható azért a munkaügyi ellenőrzések kapcsán, így például az első alkalommal hibázó kkv-s munkáltató nem kap munkaügyi bírságot, csak figyelmeztetést, vagy valamilyen kötelező határozatot. „Összességében nem arról van szó, hogy kevesebb lesz a munkaügyi ellenőrzés, vagy enyhébb lenne az egyes szabálytalanságok megítélése, várhatóan az ellenőrzések fő csapásiránya a kkv-król eltolódik a nagyobb foglalkoztatók irányába.” – értékeli a kilátásokat a BDO szakértője, Máriás Attila.

Menetrendszerűen ezúttal változik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is, ahol kifejezetten kkv-barát változások várhatók. A tervezet ugyanis kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatásra irányul írásos munkaszerződés esetén nem kell írásos munkaidő-nyilvántartást vezetni, és a munkabérről sem kell írásos elszámolást adni. Mint az köztudott, egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kötelező írásos szerződést kötni, ám a fenti engedmények bizonyára mégis sok munkáltatót ösztönöznek majd erre– mutatott rá a BDO  munkaügyi szaktanácsadója.