Rétvári: előre szólnunk kellett volna

Nem utcára küldeni és nem is munkanélkülivé tenni akarja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat, például a rendvédelmi dolgozókat a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat. Azt szeretnék rajta keresztül elérni a kormánypártok, hogy például az ötvenhét éves kort még el nem ért nyugdíjas, ám munkaképes, egészséges rendvédelmisek ismét álljanak szolgálatba korábbi saját szakmájukban, tehát nem közmunkásként - nyilatkozta Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este.

A politikus azt mondta: még nem tudják, pontosan hány főt érintene a javaslat, de az biztos, hogy az elmúlt nyolc évben megadott korkedvezményes nyugdíjakra nyolcvan milliárd forintot fizet ki évente az állam. Szerinte megvannak vagy megteremthetők a feltételei annak, hogy például a rendőrség vissza tudja fogadni a kedvezményes nyugdíjból majdan visszatérőket.

 A több százezres becslésekhez képest viszonylag szűk lesz azok köre, akiket érint majd a korhatár alatti nyugdíjak rendszerének átalakítására tett alkotmánymódosítás; azokról van szó, akik munkaképes állapotban vannak, nincsenek egészségügyi problémáik, és kapnak havi százötvenezer forint nyugdíjat az államtól úgy, hogy ugyanannyi pénzért dolgozhatnának is, mondjuk a rendvédelmi szerveknél – nyilatkozta Rétvári Bence a Közbeszéd stúdiójában.

Korhatár alatti öregségi ellátásban kétszázharmincnyolcezer ember részesül. Vannak számításaik arra, hogy az alkotmánymódosítás hány embert érint majd? - kérdezte a Közbeszéd.

Annyit, amennyi ennek a létszámnak a munkaképes korú százaléka- reagált az államtitkár. Mint mondta: főleg a rendvédelmi szerveknél tapasztalható, hogy korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba az ott dolgozók a korábbi években. Az elmúlt nyolc év korkedvezményes engedményei évi nyolcvanmilliárd forint kiadást jelentenek a büdzsének – sorolta érveit az államtitkár, hozzátéve: ezt a pénzt nem akarják megspórolni. “Mi oda akarjuk adni ezeknek az embereknek ezt a juttatást, csak nem azért, hogy ne csináljanak semmit és nyugdíjasok legyenek otthon. A munkaképes állapotúak jöjjenek vissza rendőrnek, katonának, vagy a közszférába dolgozni” - hangzott az interjúban.

Az új rendszer január elsejétől indulna. Hogyan találnak majd értelmes munkát ezeknek az embereknek a szakmájukban? Sokszor felhozzák a közmunkaprogramot is – utóbbi a szakértők többsége szerint nem jelentene valódi megoldást a kedvezményes nyugdíjból visszahozandók számára – vetette fel a Közbeszéd.

A közmunkaprogram is megoldás, de a konkrét témában – mivel különböző rendvédelmi szervek volt dolgozóiról van szó – a régi szakmájukba való visszailleszkedés az elsődleges megoldás – hangzott a válasz. “Negyvennyolc évesen visszamegy újra rendőrnek, vagy tűzoltónak” - mondta a megoldást Rétvári Bence.

A szakszervezetek műsorban idézett felvetésére, hogy az államtitkár által említett csoport egy nagyon szűk mag és szó sincs róla, hogy több tízezer rendőr lenne korhatár alatti nyugdíjban, Rétvári Bence úgy reagált: mégiscsak nyolcvanmilliárd forintot kifizetnek nyugdíjként ennek a rétegnek, és ha az átlagos százötvenezer forinttal számolunk, ki lehet számolni, hány főről van szó közelítőleg. Hozzátette: a felülvizsgálat végén, annak eredményeként látják majd, hogy valóban csak pár száz, avagy pár tízezer emberről van-e szó.

Ha például tízezer rendőr visszajönne a mostani korkedvezményes nyugdíja összegéért dolgozni, a közbiztonság szempontjából óriási előrelépést jelentene, többletkiadással viszont nem igazán járna az államnak. “Ezeknek az embereknek a munkavégzési helye biztosított, a rendőrőrsök megvannak vagy újra nyithatók, a rendőrség be tudja őket fogadni” - tette hozzá az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

Hol van a társadalmi párbeszéd? Lassan nincs olyan szakszervezet, érdekképviselet, amelyik ne tiltakozna, főleg e mostani terv nyilvánosságra kerülése után – vetette közbe a Közbeszéd.

Kivonultak sokan az utcákra, hiszen sokan úgy érzik, a terv negatívan érinti őket – hangzott a politikus válasza. “Nekünk is előre sokkal több mindent el kellett volna mondanunk; hogy ezeket az embereket nem utcára akarjuk küldeni, hanem munkát szeretnénk nekik adni; összhangban az új alaptörvénnyel, amely úgy fogalmaz: Magyarország az értékteremtő munkán alapul. Nem nyugdíjként, hanem munkabérként szeretnénk nekik kifizetni a járandóságaikat” - érvelt a kormánypárti politikus.

Hozzátette: sokan az érintettek közül először nyilván megijedtek, hogy elveszíthetik nyugdíjukat, vagy munkanélkülivé válnak. Nem munkanélkülit, vagy - a rendvédelmiek esetében - nem közmunkában részt vevő személyt szeretnénk belőlük csinálni. Hanem azt szeretnénk, hogy amit csináltak huszonöt évig, azt tegyék még tíz-húsz évig. Ha a fizikai teljesítőképességüket jobban koptató szolgálatban voltak, akkor azt váltsák irodai, igazgatási munkára -de dolgozzanak a rendőrség kötelékében – fogalmazott a kormány szándékairól Rétvári Bence.

Arra a felvetésre, hogy a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat alkotmányjogászok szerint alkotmányellenes is lehet, illetve emberi jogi szervezetek, például a Helsinki Bizottság az európai emberi jogi bírósághoz fordul a módosítás miatt, Rétvári Bence úgy válaszolt: ez kétarcú magatartás. “Ha megkérdeznénk a Helsinki Bizottságot, hogy munkaképes egészséges emberek nyugdíjat kapjanak-e vagy állami munkát, akkor azt mondanák, hogy munkát kapjanak”. A politikus hozzátette: alkotmánymódosítás formájában terjesztik elő a javaslatot, az alkotmánymódosítás pedig fogalmilag nem lehet alkotmányellenes.

Privátbankár