Sávos törlesztőrészlet lehet a megoldás?

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete napokban kiadott 2010. évi második kockázati jelentése, az abban megfogalmazott helyzetértékelés, valamint a statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy elengedhetetlenné vált egy azonnali, radikális lakossági konszolidációs program megvalósítása - írja közleményében a Széchenyi Hitelszövetség

A szövetség szerint a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a kialakult helyzet hagyományos, néhány hónapos átmeneti könnyítésekkel rendkívül rövid időn belül kezelhetetlenné válhat. Ilyen nagy méretű probléma megoldására még álmodni sem lehet költségvetési fedezetet, de azt sem lehet elképzelni, hogy egy új szervezet felállítása rövid időn belül hatékonyan tud majd működni - vélekedik a szervezet.

A jelenleg megoldatlan, súlyos nehézségekkel küzdő, legtöbbször önhibáján kívül reménytelen helyzetbe került családoknak csak egy olyan együttműködés és egy, a banki és a politikai közösség között létrejövő, anyagi áldozatokat is felvállaló program nyújthat valódi megoldást, amely kész az ésszerű kompromisszumokra - olvasható a közleményben.

A Széchenyi Hitelszövetség emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés az elmúlt évben törvényt alkotott a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelme érdekében. Időben megkésve, számos bonyolult, és nehezen teljesíthető feltételt támasztott - vélik a szakértők.

Tovább zárulnak a bankok pénzügyi csapjai Tovább>>>>

A Hitelszövetség szerint a törvény jelentős átdolgozásával a jelzáloghitelek esetében maximált, lépcsőzetesen emelkedő törlesztő-részletek meghatározását (30, 45, és 60 ezer forint), és három évre vonatkozó átmeneti törlesztő-részlet enyhítési időszakot kell előírni, ami vonatkozna mindazokra a hitelekre, ahol a hitel felvételekor az adósok igazolt jövedelme meghaladta az akkor kalkulált, nem akciós törlesztő-részletet. A jelenleg érvényben lévő törvény nem engedi meg, hogy elmaradással rendelkezzen az adós, ezért ennek az elmaradásnak az összegét 3 havi törlesztő-részletben kell maximalizálni - írja a Széchenyi Hitelszövetség.

A közlemény azt írja: ezt kötelezően kellene alkalmazni olyan pénzügyi vállalkozásoknál, ahol a hitel biztosítékára vételi jogot jegyeztettek be, függetlenül az adósoknak a hitel felvételkor igazolt jövedelmétől. Fontos lenne megajánlani azoknak is ezt a sávosan emelkedő hitellehetőséget, akiknek szerződésüket már felmondták. Itt a késedelmi kamatoktól mentes, a felmondás napján érvényben lévő tőketartozással kell egy újrakezdési hitelszerződést kötni forint alapon, a törvényben meghatározott feltételek mellett, még mielőtt újra kirobbanna a vita, a devizahitelek forintra történő átváltásán - olvasható a Széchenyi Hitelszövetség írásában.

Fedezetlen és felmondott hitelek követelésértékesítése esetén az államnak követeléskezelő társaság felállításával elővásárlási jogot kell biztosítani - írja a közlemény. A jelenleg kialakult 2-18 százalék közötti ár esetében történő követelés megvásárlása, és annak csekély felár megfizettetése esetén egy új szerződés megkötésével jelentős mértékben csökkenteni lehet az adós kockázatát az életen át történő eladósodottságtól.

A Széchenyi Hitelszövetség hangsúlyozza: amennyiben csak a törlesztő-részletek csökkenését érjük el, már az is hatékonyan tudja befolyásolni a kereskedelmet és a szolgáltatást, ezen keresztül a gazdaságot, az itt meglévő munkahelyek megtartásáról nem is beszélve. A legutóbbi adatok is azt mutatják, hogy az ipari termelés valamint az export növekedését szinte kioltja a kereslet, a belső fogyasztás csökkenése.

A Nemzeti eszközkezelő Társaság felállítása a jelenlegi helyzet változatlanságát feltételezve egyrészt jelentős költségeket emésztene fel, másrészt legalább 150 ezer szerződéssel számolhat, ennek technikai lebonyolításához is jelentős források szükségesek, nem beszélve arról, hogy akár egy több ezres apparátus kell egy ekkora intézmény fenntartásához - vélik a szövetség szakértői. A működéshez szükséges infrastruktúrát is ki kell építeni, és mindez óriási költségekkel járhat. Költséghatékony megoldásként csak az képzelhető el, ha egy már meglévő hálózatot vesznek lebonyolítóként igénybe, amely az állam nevében hajtja végre feladatát. Ilyen hálózat lehetne az önkormányzati rendszer, de ennek valószínűsége csekély, hiszen a szakmai képességek igénye inkább egy sűrű, nagy számú fiókhálózattal rendelkező bank bevonását preferálná - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Privátbankár