Schmitt kezében a Költségvetési Tanács sorsa

Mivel a jelenlegi KT egyik legfontosabb hivatása éppen a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának vizsgálata, a minőségi kormányzás intézményi garanciáiban nagy visszalépést jelentene, ha az elfogadott törvény alapján a jövőben létrejövő testület feladata leszűkülne az éves költségvetési törvények véleményezésére - fejtik ki.

Egy háromtagú testület természetesen önmagában nem tudja elvégezni – az erre egyébként törvényileg kötelezett előterjesztők helyett – a költségvetési fenntarthatóság szempontjából lényeges valamennyi parlamenti döntés előzetes hatásbecslését. E feladatának csak akkor tud megfelelni, ha támaszkodhat egy ezekre a feladatokra specializálódott elemzési központra. A Költségvetési Tanács Titkárságán kívül sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol az ilyen feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak - hangsúlyozzák.

A felépült szakértői és intézményi háttér felszámolása egy, a közjót szolgáló – az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő – szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené - áll a levélben.

A levél aláírói szerint a Költségvetési Tanács intézményének tervezett átalakítása az ellátott feladatokban és az ezekhez kapcsolódó jogosítványokban is visszatérést jelent ugyanahhoz a jogi helyzethez, amely a költségvetési felelősségi törvény elfogadása előtt lehetővé tette az ország külső és belső hitelességét leromboló, átláthatatlan és fenntarthatatlan költségvetési politika folytatását.

Végül emlékeztetik Schmitt Pált arra, hogy elődje rendkívüli erőfeszítéseket tett a ma létező Költségvetési Tanács intézményének megteremtésére. Számos gesztusával egyértelműen támogatta a jelenlegi intézményt, valamint annak szakmai hátterét. 2009-ben pedig határozottan kiállt a KT mellett, amikor az akkori kormánynak a költségvetés átláthatóságát korlátozó lépéseit kifogásolták - áll a levélben.

Megjegyzik azt is: az összes többi magyar munkavállalóhoz képest hátrányosan érinti a Költségvetési Tanács Titkárságán dolgozó közalkalmazottakat az a körülmény, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a csoportos létszámleépítésre vonatkozó munkajogi garanciális elemeket teljesen kiiktatja. Ez a megkülönböztetés – amelynek kellő törvényi indoka nincsen, az elfogadott jogszabály a megokolásra kísérletet sem tesz –  sérti az alkotmányban rögzített, minden magyar állampolgár számára garantált egyenlő bánásmód biztosítását - írják.