Shortolás: szigorúbbak vagyunk az EU-nál
A magyar tőkepiaci szabályozás részben már most is megfelel a short ügyletek tervezett uniós szintű szabályozásának, sőt bizonyos pontokon a tervezettnél szigorúbb előírásokat is tartalmaz - mondta az MTI-nek csütörtökön Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.
Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a felügyeletet, hogy az Európai Bizottság javaslatot fogadott el egyebek közt a short ügyletek szabályozásának szigorítására, és ezzel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok intézkedéseinek európai szintű összehangolására. Az új uniós előírásokat 2012. július 1-jétől tervezik bevezetni, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács is rábólint.
Binder István elmondta, hogy Magyarországon 2008 szeptembere óta jelenteni kell a short selling ügyleteket. Ezt az intézkedést a pénzügyi válság kezdetén vezette be a felügyelet, és a pénzügyi szolgáltatók jelentési kötelezettségét jelenleg is változatlanul fenntartja. Az EU Bizottság javaslatához képest Magyarországon már jóval kisebb értékhatárnál (a részvény tőzsdére bevezetett mennyiségének 0,01százalékánál) is jelenteni kell az ilyen típusú ügyleteket, vagyis a magyar szabályozás ebben a tekintetben már most is szigorúbb az unió által tervezettnél. Hozzátette, hogy jelenleg a szabályozó hatóságnak történő jelentésen túl a nyilvánosság elé nem kell tárni az ügyletet, vagyis ezen a téren lesz tennivaló, amennyiben a javaslatokat elfogadják.
Ami a short ügyletek korlátozását, illetve betiltását illeti, ezzel az eszközzel most is rendelkezik a PSZÁF, a felügyeletről szóló törvény ez év januárjában életbe lépett módosításával kapott ilyen jogosítványt. A törvény szerint a PSZÁF nemcsak a short ügyletekre, hanem általában bármilyen pénzügyi ügyletre vonatkozóan, a pénzügyi közvetítő rendszer biztonságos működése érdekében határozott időre, de legfeljebb 90 napra megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti bizonyos szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, vagy termékek forgalmazását.
Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a felügyeletet, hogy az Európai Bizottság javaslatot fogadott el egyebek közt a short ügyletek szabályozásának szigorítására, és ezzel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok intézkedéseinek európai szintű összehangolására. Az új uniós előírásokat 2012. július 1-jétől tervezik bevezetni, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács is rábólint.
Binder István elmondta, hogy Magyarországon 2008 szeptembere óta jelenteni kell a short selling ügyleteket. Ezt az intézkedést a pénzügyi válság kezdetén vezette be a felügyelet, és a pénzügyi szolgáltatók jelentési kötelezettségét jelenleg is változatlanul fenntartja. Az EU Bizottság javaslatához képest Magyarországon már jóval kisebb értékhatárnál (a részvény tőzsdére bevezetett mennyiségének 0,01százalékánál) is jelenteni kell az ilyen típusú ügyleteket, vagyis a magyar szabályozás ebben a tekintetben már most is szigorúbb az unió által tervezettnél. Hozzátette, hogy jelenleg a szabályozó hatóságnak történő jelentésen túl a nyilvánosság elé nem kell tárni az ügyletet, vagyis ezen a téren lesz tennivaló, amennyiben a javaslatokat elfogadják.
Ami a short ügyletek korlátozását, illetve betiltását illeti, ezzel az eszközzel most is rendelkezik a PSZÁF, a felügyeletről szóló törvény ez év januárjában életbe lépett módosításával kapott ilyen jogosítványt. A törvény szerint a PSZÁF nemcsak a short ügyletekre, hanem általában bármilyen pénzügyi ügyletre vonatkozóan, a pénzügyi közvetítő rendszer biztonságos működése érdekében határozott időre, de legfeljebb 90 napra megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti bizonyos szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, vagy termékek forgalmazását.
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
