Sólyom: az új alkotmány olyan, mint a Nemzeti Színház

Sólyom László szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl az új alkotmánnyal valódi bajok is vannak, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".

Ilyen súlyos visszalépésnek látja az első Alkotmánybíróság egykori elnöke a többi között az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, amely szerinte valóra váltotta a minden pártra jellemző, a politikát a jog fölé helyező felfogást. Sólyom az elfogadhatatlan változások közé sorolta azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították.

"Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a ´kommunista bírók eltávolítását´ követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte" - fogalmazott az interjúban a volt államfő, aki arra emlékeztetett: a bírák kétharmadát a rendszerváltás után nevezték ki. A legnagyobb baj szerinte az eljárással van. "Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen" - mondta.

Sólyom László szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt, az új alaptörvény egypártisága pedig olyan támadási pont lehet, mint a rendszerváltó alkotmányban az 1949-es évszám meghagyása volt.

A volt államfő mégsem reményvesztett, szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alaptörvény alkalmazásának is alapja lesz.

Sólyom László szerint "olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - tette hozzá.

***

Történelemtanárok: abszurd megoldások az alkotmánytervezetben

A Történelemtanárok Egylete (TTE) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alkotmány kimunkálása során elmaradt a széleskörű szakmai és társadalmi vita, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.  

Elfogadhatatlannak tartanák, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.

Nehezen értelmezhető a TTE számára a történeti alkotmányra való hivatkozás, és különösképp abszurdnak tartják, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik - írták.