.jpg)
Emlékeztetett rá, hogy elnöksége kezdetén három konkrét területet tűzött ki, ahol úgy gondolta, hogy lehet valamit csinálni: ez a jogállamiság, a zöld ügyek, és a határon túli magyarok ügye volt. Ez utóbbit nagyon komoly és súlyos kérdésnek nevezte, és mint mondta, ebben az ügyben is más politikát visz, mint a "hagyományos jobb vagy a nem létező baloldali magyarságpolitika".
Az államfő örülne, ha megjelenne egy zöld párt. Véleménye szerint most olyan mértékben kiábrándult a közvélemény a Magyarországon folyó pártpolitizálásból, hogy nem tartja kizártnak, megérett a helyzet egy harmadik erő megjelenésére. Erre a zöld gondolat nagyon alkalmasnak látszik, tényleg átnyúlik a táborokon, ilyen szempontból semleges - tette hozzá.
Azt azonban megjegyezte, hogy mivel sohasem volt pártpolitikus, és nem is való ebbe a világba, elnöki ciklusa után nem vállalna szerepet egy ilyen zöld pártban. Van tisztességes foglalkozásom, ahová mindig vissza tudok menni - jelentette ki.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy módosítani kellene a gyülekezési törvényt; egyebek között a törvény egyik alkotmányellenes rendelkezésére is felhívta a figyelmet.
"A szólásszabadság és a gyülekezési szabadság testvérek, mind a kettő a legerősebben védendő és a legősibb szabadságjog. Mind a kettőre áll, hogy nincsen előzetes cenzúra. Ezt a szólásszabadságnál bevette a jogi kultúránk, a gyülekezésnél nem. Bár jogilag nincs engedélyezési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség a gyakorlatban úgy funkcionál, mintha engedély lenne, hiszen a rendőrség megtilthatja a gyülekezést" - fogalmazott.
Sólyom László alkotmányellenesnek nevezte a gyülekezési törvény azon passzusát, mely szerint ha egy tüntetést nem jelentenek be három nappal korábban, akkor azt fel kell oszlatni. Véleménye szerint "nagyon sokat javult a tavaly őszi események óta az eljáró állami közegek magatartása, de "még most is bezsuppolják az újságírókat, pedig a jogállami kultúra ott kezdődik, hogy disztingválni tudunk".
A köztársasági elnök szerint sokat javult a rendőrök magatartása a tavaly őszi események óta, de szavai szerint még most is bezsuppolják az újságírókat, "pedig a jogállami kultúra ott kezdődik, hogy disztingválni tudunk". Az államfő utalt arra, hogy az újságírónak van egyfajta közfunkciója, ő a másik szabadságjog: a sajtószabadság érdekében jár el, mert csak informáltan lehet véleményt alkotni. "Nagyon nagy különbség van, ha valaki ott van, és perecet árul, vagy pedig újságíró. Disztingválni kellene" - fogalmazott.
A köztársasági elnök szerint óriási jelentősége van, főleg tavaly ősz óta, hogy a sajtó mindenhol jelen van. Arra hívta fel a figyelmet, hogy "ez a terepmunka" egyfajta szolidaritást alakított ki a sajtóban. "És egyfajta empátia is kialakult: ha ott van az újságíró, és őt is megkergetik, akkor nagyobb megértést fog tanúsítani az iránt, ha egy járókelőt elkapnak, és jól összevernek vagy bevisznek. Rájön, hogy ez nincs egészen rendjén, és nem lehet azzal elintézni, hogy rossz helyen volt, vagy ilyesmi" - hangsúlyozta Sólyom László.
Sólyom jelölt, a pártok hallgatnak
Kókát megutálták a szocialisták, Orbán megosztó
Politikusok: korruptak és szavahihetetlenek
MTI