A köztársasági elnök a Parlamentben felszólított arra, hogy aki ellenzékiségét akarja kifejezni, ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül. Sólyom László napirend előtt szólalt fel, az őszi ülésszak kezdetén.
A köztársasági elnök hétfőn a Parlamentben felszólított arra, hogy aki ellenzékiségét akarja kifejezni, vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót, az a halottak és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül. Sólyom László napirend előtt szólalt fel, az őszi ülésszak kezdetén.
Az alkotmányosság nem tűri az erőszakot, ezért az erőszakot és az erőszak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell - mondta beszédében az államfő. Sólyom László szerint, ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem.
"Nagy kár az országot újabb és újabb jelzőkkel két részre osztani, nemzetiekre és nemzetietlenekre, előrenézőkre és hátratekintőkre, antifasisztákra és fasisztákra" - jelentette ki. Az államfő közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és egyáltalán nem fasiszták.
Kiemelte, hogy a jogállam próbája lesz, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt - tette hozzá.
Sólyom László beszélt arról, hogy "a sajtóból megismerve néhány vádiratot" megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, és ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő - jegyezte meg.
A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli. Beszédében az államfő felszólított arra, hogy a halottak iránti és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót.
Kitért arra is, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés, és az egyesülési jog korlátozására készül. Sólyom László azt mondta, a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani. Ezt ugyanis nem lehet úgy megtenni, hogy ne korlátoznánk mindenki szabadságát is - jegyezte meg.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy félelem és gyűlölet a rendszerváltás után került a magyar politikai szótárba. "Most azonban, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartom és elítélem" - tette hozzá.
Sólyom László arra figyelmeztetett, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Hozzátette: mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt, indulati alapú. Szerinte bizalom, társadalmi támogatás nélkül nem lehet a még oly szükséges reformokat sem elfogadtatni. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez - mondta, majd hozzátette: a bizalomnak mindenekelőtt az alapintézményekben kell meglennie, minden más erre épülhet.
Természetesnek nevezte, hogy a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érzelmekre is épít. Azonban, mint mondta, az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. Véleménye szerint "a 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt".
Az államfő szerint nagy szolgálatot tett Magyarország nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta: Magyarországon nincs fasizmus, és nincs fasiszta veszély sem. De ha nincs, és nem fenyeget fasizmus, mi van, és mi fenyeget Magyarországon? - tette fel a kérdést Sólyom László. "A szakkifejezést használva: a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal" - mondta. Hozzátette: a radikális jobboldal veszélye éppen abban rejlik, hogy ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, s mivel ez az emberi méltóság alapeszméjével szemben áll, elfogadhatatlan.
A köztársasági elnök szerint a legrosszabb helyzet akkor volt, amikor a MIÉP bekerült a Parlamentbe az 1998 és 2002 közötti ciklusra, azóta azonban kiesett az Országgyűlésből.
Mint elhangzott, sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik; sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását, és mégis, mindezek ellenére nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és fel sem merül, hogy az megváltozhatna. Sólyom László magyarázatként azt mondta, azért van ez így, mert ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak.
Sólyom László legutóbb tavaly július 3-án szólalt fel az Országgyűlésben, mielőtt a parlament leszavazta volna legfőbb ügyész jelöltjét, Horányi Miklóst. Az államfő ezen kívül még kétszer, tavaly május 16-án, az Országgyűlés alakuló ülésén és 2005. június 7-én, államfői eskütételét követően mondott parlamenti beszédet.
Vegyes pártreagálások
A Fidesz és a KDNP nevében Orbán Viktor, az ellenzéki frakciószövetség elnöke támogatásáról biztosította a köztársasági elnököt, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor csalódását fejezte ki Sólyom László napirend előtti parlamenti beszédére reagálva.
Orbán Viktor közölte: a Fidesz és a KDNP a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja Magyarországon, így "az államfő demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében számíthat a frakciószövetség minden tagjára".
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, Sólyom László beszédének számos gondolata megnyugvással töltötte el, köztük a rossz jelképekkel való visszaélésről, a rendszervisszaváltásról vagy a demokrácia fontosságáról szóló gondolatok. Hozzátette azonban, hogy a beszéd egésze csalódást is hagyott benne, mert keményebb, egyértelműbb mondatokat várt tőle a magyarországi neonáci mozgalmaktól való elhatárolódásban. Szerinte nem megfelelő érv, hogy szélsőjobboldal Európában is van, és az sem - noha igaz -, hogy Magyarországon nem fenyeget fasiszta hatalomátvétel. Lendvai Ildikó megjegyezte: nem jó logika azt mondani, hogy nem kell dramatizálni a helyzetet, mert az ország védekező mechanizmusa erős, hiszen ez csak akkor működik, ha mindenki kimondja, mi a rossz.
"Fájóan kevés azt mondani, hogy persze meg kell érteni azokat, akik egy fasiszta diktatúra üldözöttjei voltak, hiszen náluk a ráció úgysem hat. Köztársasági elnök úr, képviselő urak, képviselő hölgyek, ez nem zsidó probléma, nem cigány probléma, nem homoszexuális probléma, hanem Magyarország problémája" - jelentette ki a szocialista frakcióvezető.
Lendvai Ildikó úgy vélte, a köztársasági elnöknek felülről kell nézni a pártpolitikai vitákat, azonban ha az ország drámájáról van szó, akkor az a nézőpont a problémát bagatellizálja és szándéka ellenére is felmentést adhat. Hangsúlyozta: a pánikkeltés nem, az aggodalom viszont jogos, hiszen minden "hangos hang", amit nem ítélünk el minden posztról, újabbakat eredményezhet.
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője a Fidesz tiszta állásfoglalását várta a Magyar Gárdával kapcsolatban és azt mondta: fontos lenne, hogy a köztársasági elnök is világossá tegye, a harmadik köztársaság politikaközössége a jelenlegi parlamenti erőkből áll. A liberális politikus kijelentette: a feltételek nem alapozzák meg Magyarországon a valódi náciveszély felmerülését, ugyanakkor minden demokratikus erőnek kettős beszéd nélkül világossá kell tennie, hogy ami a köztársasági elnök palotája előtt zajlott, az "bűzlik és undorító", és a Magyar Gárda nemcsak egy rossz válasz, ahogyan Orbán Viktor mondja, de elemzése és helyzetértékelése is minden tekintetben elutasítandó.
Az SZDSZ szerint fontos lenne, ha az ellenzék kinyilvánítaná, hogy minden vita ellenére közelebb áll az SZDSZ-hez és az MSZP-hez, mint "ehhez a förtelemhez". A frakcióvezető azt mondta, a pártok közötti bizalom érdekében jó lenne, ha a köztársasági elnök közreműködne abban, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői ne vonuljanak ki a miniszterelnök felszólalásainál.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt kérte Sólyom Lászlótól, hogy hívjon össze egyeztetést a parlamenti pártok között. Mint mondta, a köztársasági elnöki széknek szóló tisztelet nem engedi, hogy az MDF nevében akár csak részben is elmondja az álláspontjával ellentétes véleményét. Ugyanakkor hozzátette: ha a köztársasági elnök a napirend előtti felszólalásnál alkalmasabb módot talál a pártok véleményét meghallgatni és lehetőséget ad arra, hogy a parlamenti pártok párbeszédbe kerüljenek vele, akkor biztos lehet abban, építő véleményeikkel bebizonyítják, képesek a partnerségre.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A köztársasági elnök a Parlamentben felszólított arra, hogy aki ellenzékiségét akarja kifejezni, ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül. Sólyom László napirend előtt szólalt fel, az őszi ülésszak kezdetén. .jpg)
.jpg)
A háborús helyzet feszült.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
