Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A magyar vállalatok 62 százaléka vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés volt
A magyar vállalatok 62 százaléka vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben a PricewaterhouseCoopers (PwC) megbízásából készült nemzetközi felmérés szerint.
A pórul járt vállalatok száma két év alatt drasztikusan, két és félszeresére nőtt, amivel jócskán megelőzzük a közép-kelet-európai (50 százalék), valamint a világátlagot (43 százalék) is.
A PwC kétévente - immáron negyedik alkalommal - elkészített "Globális Gazdasági Bűnözés" felmérése során 40 ország több mint 5400 vállalatának - köztük 77 magyarországi piacvezető vállalat - felsővezetőit interjúvolták meg, a kutatást a nemzetközileg elismert piac- és társadalomkutató TNS Emnid végezte.
A vizsgálat magyar vonatkozású eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Fekete Miklós, a PwC igazgatója elmondta: a megkérdezett magyar cégek ellen az elmúlt két évben átlagosan kilenc bűncselekményt követtek el. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés (a vállalatok 48 százalékánál), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény (26 százalék), valamint a korrupció és megvesztegetés (17 százalék) volt.
A lopás, illetve hűtlen kezelés előfordulása jóval meghaladta a közép-kelet-európai (33 százalék) és a globális átlagot (30 százalék). Ennek valószínű oka Fekete Miklós szerint az, hogy a magyar felmérésben jóval nagyobb volt a kiskereskedelmi vállalatok aránya, s ez az ágazat a többinél jobban vonzza az ilyen típusú bűnök elkövetőit.
A hazai cégeknek az elmúlt két évben közel 4 milliárd forint veszteséget okoztak a gazdasági bűncselekmények, ebből mintegy 1,5 milliárd forint lopás, illetve hűtlen kezelés, 1,4 milliárd forint korrupció és megvesztegetés, 185 millió forint szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélés volt. A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó átlagos veszteség cégenként 62 millió forintra rúgott.
A megkérdezett magyar vállalatok gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos egyéb költségei (ügyvédi, felderítési költség stb.) több mint 833 millió forintot tettek ki, emellett "járulékos" veszteségeik is keletkeztek, például a presztízsveszteség, a vállalatvezetés idejének fölösleges lekötése, vagy például az üzleti kapcsolatok megromlása révén.
A cégek 65 százalékának veszteségéből semmit sem sikerült behajtania, ami magasabb az 58 százalékos globális átlagnál. A magyarországi cégek 73 százalékának biztosítása - szemben a 61 százalékos globális átlaggal - nem terjed ki a gazdasági bűncselekményből származó kárra.
A felmérés szerint a gazdasági bűnözés Magyarországon a fehérgallérosok "sportja". A legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (90 százalék), jellemzően 31 és 50 év közötti (80 százalék). A visszaélést elkövetők 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények 27 százalékát felsővezetők, 20 százalékát középvezetők követték el.A menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.
A legsúlyosabb hazai visszaélések mögött az elkövetők fényűző életmód iránti igénye és az alacsony kísértési küszöb áll, továbbá az, hogy lehetőségük volt a visszaélés elkövetésére.
Az esetek 57 százalékában büntetőeljárás, 41 százalékában pedig büntető és/vagy polgári peres eljárás indult. A megkérdezett cégek 14 százaléka nem kezdeményezett semmilyen eljárást az elkövetőkkel szemben. Az elkövetők 31 százalékát nem ítélték el, ami jelzi, mennyire fontos, hogy a bizonyítékok hitelesek és a bíróság által is elfogadhatóak legyenek - mutat rá a tanulmány. Fekete Miklós elmondta: a PwC szakértői külföldön gyakran együtt dolgoznak a nyomozó hatóságokkal, Magyarországon azonban - vélhetően a szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt - a szakértő tanácsadó cégeket nem vonják be a vizsgálatokba.
A felmérésről készült tanulmány szerint a jogerősen elítélt elkövetők büntetése Magyarországon viszonylag enyhe, a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények tetteseinek 75 százalékára 3 évnél rövidebb börtönbüntetést szabott ki a bíróság (az eltulajdonított pénzösszegeket minden elítéltnek 100 százalékban vissza kell térítenie).
A magyar vállalatok 82 százaléka a felmérés szerint valószínűtlennek tartja, hogy az elkövetkező két évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik, annak ellenére, hogy 62 százalékuk esetében ez az elmúlt két évben már megtörtént, s hogy a legsúlyosabb esetek csaknem 30 százalékát csupán a véletlennek, illetve mások által történő bejelentésnek köszönhetően sikerült felderíteni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A magyar vállalatok 62 százaléka vált súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben. A leggyakoribb visszaélésfajta a lopás és hűtlen kezelés volt .jpg)
.jpg)
Nem valami szívderítő adat érkezett az amerikai gazdaságról.
