Szlovákia leállította a kórházprivatizációt
Leállította a kórházprivatizáció folyamatát csütörtöki döntésével a szlovák parlament, a betegellátásról szóló törvény módosításával.
A módosítást előterjesztő egészségügyi tárca abból a megfontolásból indult ki, hogy ha egy kórházi intézmény részvénytársasággá alakul át, akkor az állam elveszíti egyik eszközét kötelezettségei teljesítésére, holott a törvény állami feladatként szabja meg a közegészségügyi feladatok ellátását, az állami egészségügyi politika megvalósítását, és annak felügyeletét.
Bastrnák Tibor, a törvény ellen szavazó Magyar Koalíció Pártjának képviselője, a parlament egészségügyi bizottságának tagja, az eddig hatályos, az 51 százalékos állami tulajdonrészt megengedő törvény előterjesztője a csütörtöki módosítást kommentálva azt mondta: most már csak azt kellene tudni, vajon a kórházak fenntartásának anyagi fedezetével megbirkózni képtelen államháztartás honnét teremti elő az alulteljesítő kórházak üzemeltetéséhez szükséges pénzt. Hogy ezek után a külső befektetők hogyan reagálnak az előállt helyzetre, "azt majd meglátjuk."
A december 30-tól hatályos törvény "garantálja, hogy a klinikák és az országos feladatokat ellátó egészségügyi intézmények, valamit a rendkívüli helyzetekben különleges feladatok ellátására hivatott egészségügyi intézmények tulajdonosa az állam marad" - állapítja meg az érintett intézmények felügyeletét ellátó egészségügyi tárca.
Más módosításokat is bírálva az egészségügyi bizottság ellenzéki elnöke, Viliam Novotny a TASR szlovák állami hírügynökségnek azt mondta, hogy ezzel megnehezül a betegek gyógyfürdő-terápiához való hozzáférése. S mert újra körzetesítették az orvosi ellátást, azzal hivatásrendiséget teremtenek, teret nyitnak a betegek zaklathatóságának, akik ezek után ismét csak a körzeti orvos beutalójával kereshetnek fel szakorvosokat. Novotny szerint ráadásul a módosítással újabb bürokratikus, írnoki terheket raknak az egyébként is agyonterhelt orvosok vállára.
A módosítást előterjesztő egészségügyi tárca abból a megfontolásból indult ki, hogy ha egy kórházi intézmény részvénytársasággá alakul át, akkor az állam elveszíti egyik eszközét kötelezettségei teljesítésére, holott a törvény állami feladatként szabja meg a közegészségügyi feladatok ellátását, az állami egészségügyi politika megvalósítását, és annak felügyeletét.
Bastrnák Tibor, a törvény ellen szavazó Magyar Koalíció Pártjának képviselője, a parlament egészségügyi bizottságának tagja, az eddig hatályos, az 51 százalékos állami tulajdonrészt megengedő törvény előterjesztője a csütörtöki módosítást kommentálva azt mondta: most már csak azt kellene tudni, vajon a kórházak fenntartásának anyagi fedezetével megbirkózni képtelen államháztartás honnét teremti elő az alulteljesítő kórházak üzemeltetéséhez szükséges pénzt. Hogy ezek után a külső befektetők hogyan reagálnak az előállt helyzetre, "azt majd meglátjuk."
A december 30-tól hatályos törvény "garantálja, hogy a klinikák és az országos feladatokat ellátó egészségügyi intézmények, valamit a rendkívüli helyzetekben különleges feladatok ellátására hivatott egészségügyi intézmények tulajdonosa az állam marad" - állapítja meg az érintett intézmények felügyeletét ellátó egészségügyi tárca.
Más módosításokat is bírálva az egészségügyi bizottság ellenzéki elnöke, Viliam Novotny a TASR szlovák állami hírügynökségnek azt mondta, hogy ezzel megnehezül a betegek gyógyfürdő-terápiához való hozzáférése. S mert újra körzetesítették az orvosi ellátást, azzal hivatásrendiséget teremtenek, teret nyitnak a betegek zaklathatóságának, akik ezek után ismét csak a körzeti orvos beutalójával kereshetnek fel szakorvosokat. Novotny szerint ráadásul a módosítással újabb bürokratikus, írnoki terheket raknak az egyébként is agyonterhelt orvosok vállára.
MTI
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1131,13 pontos, 1,22 százalékos csökkenéssel 91 925,59 ponton zárt kedden. 
