Az intelligens otthon fogalma ma még nem igazán ismert, azonban életünk szerves részévé válhat a technikai újítás. Hamaros eljön az az idő, amikor a háztartásunkban lévő elektromos berendezések nagy része egy hálózat részévé válik, és kétirányú kommunikációra lesz képes Az intelligens otthon fogalma ma még nem igazán ismert, azonban életünk szerves részévé válhat a technikai újítás. Hamaros eljön az az idő, amikor a háztartásunkban lévő elektromos berendezések nagy része egy hálózat részévé válik, és kétirányú kommunikációra lesz képes. Ezáltal a lakástulajdonosok bármilyen távolról is beavatkozhatnak a lakás működésébe. A 21. század emberét átlagosan 500-1000 tárgy vesz körül, amelynek akár a 20-30 százaléka is „megszólítható” lesz ilyen módon.
Egyre szorosabban kezd összefonódni az építészet az infokommunikációs technológiával (ICT), így közel az a pillanat, amikor az intelligens otthon koncepciója széles körben népszerűvé válhat. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy átlagembert manapság 500-1000 tárgy veszi körül, és ennek mindössze 1-2 százalékával tud kapcsolatot létesíteni, egyértelmű tény, hogy a gép-gép közötti kommunikáción alapuló technikai lehetőségek tárháza egyelőre teljesen kiaknázatlan. Főképp azért, mert az e témakörben elvégzett kutatás eredménye szerint tárgyaink 20-30 százalékával is szívesen kommunikálnánk.
„Ha az intelligens otthon fogalmát említem, akkor egy olyan ingatlant kell elképzelni, ahol a különböző elektromos eszközök képesek arra, hogy a környezetet érzékelve, ok-okozati alapon, maguktól reagáljanak az eseményekre. Példaként említhetem a klímaberendezések automatizálását, amelyek szükség esetén fűteni, vagy hűteni kezdenek, és emellett érzékeli azt is, hogy a nyílászárók megfelelően zárva vannak-e. Ennek köszönhetően a tulajdonos energiát és pénzt takaríthat meg.” – mondta el Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója.
„Az okos gépek saját hatáskörrel is rendelkeznek, így például az ICT alapú hűtőgépek képesek arra, hogy interneten rendeljenek élelmiszert, ha a kívánt mennyiség alá csökkent a készlet. Az aktuális tartalmat követve akár recepteket is fel tudnak kínálni a főzésre készülőknek. Tehát ezen az elven, az említett példákon túl már napjainkban is sok elektromos berendezés képes a többirányú kommunikációra, de a jövőben még több eszköz kapcsolódhat be a rendszerbe.” – tette hozzá a vezérigazgató.
Havasi Zoltán szerint a szakma a közeljövő nagy áttörését attól várja, hogy az intelligens otthonokban a gépek komplex hálózatot alkotva egymással is interakcióba lépnek. Elsődleges szempont a modern lakóterek energiatakarékossága, így különleges figyelmet kap a fűtés, a légkondicionálás, és az áramfelhasználás. Az intelligens otthonokban a szórakoztató berendezések, és az egyéb háztartási rendszerek is egy platformon kezelhetőek, így arra is lehetőségük van a lakosoknak, hogy otthonuktól távol leellenőrizzék, kikapcsolták-e a televíziót, vagy elzárták-e a tűzhelyet. A lakást használók mobiltelefonnal kapcsolhatják be a klímaberendezést, vagy interneten keresztül áramtalaníthatják nyaralójukat. A nyitásérzékelő minden ajtó, és ablak mozgását érzékeli, így pontosan követhető, hogy melyiket, mikor használták. Jelzi továbbá az illetéktelen behatolást is, és erről egyből értesíti a rendszer a diszpécserközpontot. Szenzorok segítségével egy adott helyiség, például egy borospince hőmérséklete, vagy gázszintje is mérhetővé válik. Az intelligens rendszerek pedig lehetővé teszik a felhasználó számára az azonnali beavatkozás lehetőségét.
„Sok megoldás futurisztikusnak tűnik, de ezek a közeljövőben már a mindennapi életünk részévé válnak. Éppen ezért állítom, hogy nagy jövője van a gép-gép közötti kommunikáció fejlődésének, és továbbra is úgy gondolom, hogy tizenöt-húsz éven belül 30-40 millióra bővülhet az M2M kapcsolatok száma hazánkban a jelenlegi alig félmilliós állományhoz képest.” – vélekedett Havasi Zoltán.
Egyre szorosabban kezd összefonódni az építészet az infokommunikációs technológiával (ICT), így közel az a pillanat, amikor az intelligens otthon koncepciója széles körben népszerűvé válhat. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy átlagembert manapság 500-1000 tárgy veszi körül, és ennek mindössze 1-2 százalékával tud kapcsolatot létesíteni, egyértelmű tény, hogy a gép-gép közötti kommunikáción alapuló technikai lehetőségek tárháza egyelőre teljesen kiaknázatlan. Főképp azért, mert az e témakörben elvégzett kutatás eredménye szerint tárgyaink 20-30 százalékával is szívesen kommunikálnánk.
„Ha az intelligens otthon fogalmát említem, akkor egy olyan ingatlant kell elképzelni, ahol a különböző elektromos eszközök képesek arra, hogy a környezetet érzékelve, ok-okozati alapon, maguktól reagáljanak az eseményekre. Példaként említhetem a klímaberendezések automatizálását, amelyek szükség esetén fűteni, vagy hűteni kezdenek, és emellett érzékeli azt is, hogy a nyílászárók megfelelően zárva vannak-e. Ennek köszönhetően a tulajdonos energiát és pénzt takaríthat meg.” – mondta el Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója.
„Az okos gépek saját hatáskörrel is rendelkeznek, így például az ICT alapú hűtőgépek képesek arra, hogy interneten rendeljenek élelmiszert, ha a kívánt mennyiség alá csökkent a készlet. Az aktuális tartalmat követve akár recepteket is fel tudnak kínálni a főzésre készülőknek. Tehát ezen az elven, az említett példákon túl már napjainkban is sok elektromos berendezés képes a többirányú kommunikációra, de a jövőben még több eszköz kapcsolódhat be a rendszerbe.” – tette hozzá a vezérigazgató.
Havasi Zoltán szerint a szakma a közeljövő nagy áttörését attól várja, hogy az intelligens otthonokban a gépek komplex hálózatot alkotva egymással is interakcióba lépnek. Elsődleges szempont a modern lakóterek energiatakarékossága, így különleges figyelmet kap a fűtés, a légkondicionálás, és az áramfelhasználás. Az intelligens otthonokban a szórakoztató berendezések, és az egyéb háztartási rendszerek is egy platformon kezelhetőek, így arra is lehetőségük van a lakosoknak, hogy otthonuktól távol leellenőrizzék, kikapcsolták-e a televíziót, vagy elzárták-e a tűzhelyet. A lakást használók mobiltelefonnal kapcsolhatják be a klímaberendezést, vagy interneten keresztül áramtalaníthatják nyaralójukat. A nyitásérzékelő minden ajtó, és ablak mozgását érzékeli, így pontosan követhető, hogy melyiket, mikor használták. Jelzi továbbá az illetéktelen behatolást is, és erről egyből értesíti a rendszer a diszpécserközpontot. Szenzorok segítségével egy adott helyiség, például egy borospince hőmérséklete, vagy gázszintje is mérhetővé válik. Az intelligens rendszerek pedig lehetővé teszik a felhasználó számára az azonnali beavatkozás lehetőségét.
„Sok megoldás futurisztikusnak tűnik, de ezek a közeljövőben már a mindennapi életünk részévé válnak. Éppen ezért állítom, hogy nagy jövője van a gép-gép közötti kommunikáció fejlődésének, és továbbra is úgy gondolom, hogy tizenöt-húsz éven belül 30-40 millióra bővülhet az M2M kapcsolatok száma hazánkban a jelenlegi alig félmilliós állományhoz képest.” – vélekedett Havasi Zoltán.
Privátbankár
Nem siették el a dolgot. 
