Tatai sortűzper: az elítélt nyert Strasbourgban
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága - pénteken kihirdetett ítéletében - a Magyarországon elítélt Korbely Jánosnak adott igazat az 1956-os tatai sortűzper ügyében.
|
A per |
A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ikán a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest. A megállapított tényállás szerint Korbely János 1956. október 26-án századosi rendfokozatban mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitányság épületéhez ment. A felkelők ugyanis korábban elfoglalták az épületet, és a rendőröktől elvették fegyvereiket. Amikor a kapitányság belső udvarán egy civil a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy átadja, Korbely tüzet vezényelt, s maga is elkezdett lőni. Ennek következtében két személy meghalt, ketten megsebesültek. Két másik civil kimenekült a kapitányság belső udvarából, de az épülettől néhány méterre őket is leterítették. Egyikük meghalt, társa súlyosan megsebesült.
Korbely János tettét a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletet. Korbelyt 2005. május 31-én feltételesen szabadlábra helyezték.
A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt pisztolyához, mert át akarta azt adni. Éppen ellenkezőleg: a fegyvert rejtve tartotta, majd amikor kiderült, hogy fegyver van nála, akkor nem jelezte egyértelműen megadási szándékát, hanem heves vitába bocsátkozott a vádlottal, és "ismeretlen szándékkal fegyvere után nyúlt" - olvasható a strasbourgi ítélet indoklásában. Mindezek alapján a strasbourgi bírói testület nem találta megalapozottnak, hogy Korbelyt emberiesség elleni bűntett miatt ítélték el.
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
