Tőke nélkül nincs túlélés a magyar vállalatoknak

Erőteljesen javultak az első félévben az egyes iparágakban a már korábban is beszállítóként dolgozó kis- és középvállalatok piaci kilátásai a külső, elsősorban a német konjunktúra hatására. Különösen jó pozícióba került a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő, és exportját a legerőteljesebben növelő járműgyártás beszállítói köre, amely mintegy 360-380 céget tömörít. A járműalkatrész-gyártók reményeit tovább fokozhatja az iparág májusi – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 16,3 százalékkal nagyobb kivitele, csakhogy a gyors ütemben bővülő export egyszersmind komoly kihívás elé is állítja a válságot túlélt kkv-kat.

A konjunktúra meglovagolásához tőke kell

Csak azok a cégek tudják kihasználni az új lehetőségeket, amelyek újra fejlesztenek. Erre azonban sokan nem képesek a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelői szerint. „A válságot takarékoskodással, alkalmazottak elbocsátásával túlélt beszállítóknak most nemcsak beruházniuk kell, de új munkaerőt is fel kell venniük, amihez többnyire hiányzik a biztos finanszírozási háttér” –  mondja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A júniusban elindult és 14 milliárd forintból gazdálkodó alap a problémán tőkejuttatással segíthet, amivel ismét finanszírozhatóvá válik a szigorodó hitelezési feltételek miatt forráshiánnyal küszködő kis- és középvállalkozói kör.  A kkv-k ugyanis nem juthatnak forráshoz pusztán üzleti terv vagy megrendelések bemutatásával, a hitel biztosítékaként ingatlan- vagy gépfedezetet kellene felkínálniuk, de ezek már többnyire jelzáloggal terheltek, sokszor éppen a bővítésképpen elindított korábbi beruházások nyomán.

A konjunktúra ellenére hátrányba kerülhetnek a kellő tőkével nem rendelkező, hazai tulajdonban levő beszállítók, ha ugyanis nem tudják teljesíteni a gyors ütemben növekvő megrendeléseket, kiszorulhatnak a piacról. A Széchenyi Tőkealap-kezelő szerint nagy a konkurencia, a gyártók gyorsan törlik listájukról a megfelelő mennyiség szállítására képtelen vállalkozást, amelynek helyébe szinte azonnal be tudnak lépni más beszállítók a környező országokból

 A beszállítók tőkehelyzetét jól jellemzi, hogy a mintegy 100 ezer főt foglalkoztató, és szövetségük adatai szerint csaknem 3000 milliárd forintos éves árbevételt elérő járműalkatrész-gyártó szektorban szám szerint fölényben vannak ugyan a tisztán magyar tulajdonban levő kkv-k, a külföldi tőke részesedése mégis 75 százalékos. Ebben a szektorban a vállalkozások 10-15 százalékánál folynak most is beruházások, ami a járműalkatrész-gyártók szövetsége szerint akár a duplájára is emelkedhetne, ha megoldódnának a tőkehiányból eredő problémák.

A beszállítók az innováció katalizátorai

A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek beszállító kkv-knak jelentős szerepük van az ipar általános technológiai színvonalának emelésében, a gyártási kultúra erősítésében, ugyanis pozíciójuk megőrzéséhez magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Ugyanakkor a külföldi cégek számára is komoly vonzerőt jelent, ha fejlett technológiával rendelkező, egyenletes minőséget produkáló kisvállalkozásokra alapozhatnak. A járműgyártók innovációját például segíti, ha telephelyükhöz aránylag közel erős és interaktív beszállítói kapcsolatokat tudnak kiépíteni. Wallace J. Hopp, a michigani egyetem professzora, az Egyesült Államok autóiparával foglalkozó kutatásában a meghibásodások száma és a beszállítókkal fenntartott kapcsolat mélysége között egyértelmű összefüggést mutatott ki.

A járműgyártás mellett többek között a háztartási gépgyártásban és az elektronikában is jelentősnek mondható hazai beszállítói kör fejlesztését a Széchenyi Tőkebefektetési Alap szerint segíthetné egy beszállítói program is, a beszállítók arányát ugyanis több ágazatban is növelni lehetne tőkejuttatással. A beszállítói kör erősítésével pedig növelhető lenne a hazai kkv-k jelenleg 10 százalék körüli aránya az exportban.

Privátbankár