Újdonságok a lízing és az illeték terén

A legújabb akcióterv szombaton ismertetett adótörvénycsomagjának pontjai a lízingbe adott ingatlan bejegyzését, illetve az illetéktörvényt érintik az ingatlanpiacon.

Változik a lízingbe adott ingatlan bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba

A lízing cégek, ingatlanok zárt pénzügyi lízingbe adása esetén, tulajdonjog fenntartással történő eladást kötelesek bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba - ezzel a szabállyal egészíti ki a kormány az ingatlan-nyilvántartási törvényt, a benyújtott adótörvénycsomagban.

Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat szerint, aki továbbértékesítésre, vagy lízingbe adásra vásárol ingatlant, annak a forgalmi érték 2 százalékát kell illetékként megfizetnie. (Amíg fő szabályként az ingatlan illetékek kiszámításánál a terheket - például az ügyvédi, közjegyzői költséget - le lehet vonni a vételárból, addig itt erre nincs lehetőség.) Ez a szabály nem változik, viszont a módosítás meghatározza, hogy miként kell a zárt végű lízinget bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Miután az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, így fontos, hogy az abban szereplő tények - így az ingatlant terhelő korlátozások is - pontosak legyenek.

Zárt végű az a lízing, amikor a futamidő végén a tulajdon automatikusan átszáll a lízingbe vevőre, tehát a tulajdonváltáshoz nincs szükség a lízingbe adó engedélyére. Miután eddig nem volt szabály arra, hogy mi legyen a lízinget tanúsító ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tartalma, a módosítás kimondja, hogy azt "tulajdonjog fenntartással történő eladás"-ként kell kezelni. Ez a formula egyébként eddig is létezett a bejegyzéseknél.

A módosító javaslat indoklása szerint ez megkönnyíti a lízing cégek - adóhatóság általi - ellenőrzését is.

A polgári törvénykönyv előírása szerint az eladó a tulajdonjogát csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. Erre leggyakrabban akkor kerül sor, amikor a vevő kifizeti az eladónak készpénzben a vételár egy részét, majd együtt várnak arra, hogy a vevő megkapja a hiányzó részre a bankhitelt. Az ingatlan-nyilvántartási törvény pedig kimondja, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye bejegyezhető a nyilvántartásba.

Az illetéktörvényben módosításai

Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben a közösen kezdeményezett eljárások, az építési telkek illetékfizetése és a cégek utólagos bírósági illetékfizetése területén.

A javaslat szerint, aki egy beadványban több hatósági eljárást kezdeményez, annak eljárásonként kell megfizetnie az illetéket a jövőben.

A jelenlegi szabályok szerint, aki egyféle hatósági eljárási kérelemből többet összefogva - egy beadványban - kezdeményez eljárást, annak a legmagasabb illeték-tételű ügy után kell csak illetéket fizetnie. Ilyen eset például az, amikor egy cég egy beadványban több építési engedély iránti kérelmet nyújt be. A módosítás megszünteti ezt a kedvezményt, és minden eljárás - például építési engedély - után meg kell fizetni az illetéket.

Egy másik módosítás ahhoz kötődik, hogy aki lakótelket vásárol, örököl, vagy kap ajándékba, annak négy évre felfüggeszti az illeték megfizetését az adóhatóság. Az illetéket akkor törli a hatóság, ha a négy évet követő 15. napig jogerős használatba vételi engedélyt mutat be a telek tulajdonosa. Ellenkező esetben meg kell fizetnie a telek után az illetéket.

Miután a használatbavételi eljárások elhúzódnak, a módosítás megengedi azt, hogy a négy évet követő 15. napon nem jogerős használatbavételi engedéllyel is igazolni lehessen a beépítési kötelezettséget. Ez azonban csak arra jó, hogy az adóhatóság ne kezdje el az illeték beszedését, a jogerős engedélyt ugyanis később be kell mutatni, és annak a tartalma meg kell, hogy egyezzen a nem jogerős használatbavételi engedélyével.

A módosítás kitér arra is, hogy mi legyen akkor, ha valaki több telket örököl, vásárol, vagy kap ajándékba, és azokat később - a négy éves beépítési kötelezettség alatt - egyesíti. Ekkor az egyesített telken felépített lakás - vagy lakások - hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben szereplő beépíthetőség 10 százalékát. (A beépíthetőségi arány településenként, sőt azon belül övezetenként is változik.) Ha a hasznos alapterület kisebb az említett 10 százaléknál, akkor valamennyi telek után meg kell fizetni a szerzési illetéket.

A másik lehetőség az, amikor a vevő, az örökös, vagy megajándékozott később megosztja a telkét. Ilyenkor minden új telekre alkalmazni kell a 10 százalékos szabályt.

Végül egy másik módosítás a gazdálkodó szervezetek utólagosan fizetendő bírósági illetékét módosítja.     Jelenleg az a cég kérheti a nemzetgazdasági minisztertől az utólagos illetékfizetést, amelynek a megelőző 12 hónapban ezer bírósági ügye volt.  Az ezres számba beszámítanak a peres-, és a nem peres - például a fizetési meghagyásos ügyek - is. A miniszter az engedélyt a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. Az engedély egy évre szól, de kérelemre meghosszabbítható. A javaslat az ezres ügyszámot 250-re csökkenti, ugyanakkor kimondja, hogy az engedély megadásától - vagy újabb egy évi meghosszabbításától - számított következő hónap 15. napjáig, előlegként be kell fizetni az előző évi bírósági eljárási illeték felét. Az elszámolást pedig az éves engedély lejártát követő hónap 15. napjáig kell megejteni.

MTI