A szolidaritásalapú kereskedelem erősödésével reagál a társadalom a növekvő élelmiszerárakra, ez a spontán jelenség máris észlelhető főként a szegényebb régiókban. Az emberek a kereskedelmet kihagyva, lakhelyüktől ésszerű távolságban, közvetlenül a termelőtől szerzik be a napi tej-, hús-, zöldségszükségletüket.
A szolidaritásalapú kereskedelem erősödésével reagál a társadalom a növekvő élelmiszerárakra, ezen spontán jelenség máris észlelhető főként a szegényebb régiókban - közölte a gödöllői Szent István Egyetem professzora.
Fehér István, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tanára elmondta, hogy például Nógrád és Szabolcs megyében, de más vidékeken is terjed az 50-es évekből ismert szokás, amikor az emberek a kereskedelmet kihagyva, lakhelyüktől ésszerű távolságban, közvetlenül a termelőtől szerzik be a napi tej-, hús-, zöldségszükségletüket. Ezáltal a bevásárlóközpontok kínálatánál olcsóbban, jobb minőségű élelmiszerhez juthatnak.
A szomszédok, családok egymás között megszerveződve gyakran az összegyűjtött rendelések alapján vásárolják meg a gazdától a feldolgozott élelmiszereket és a friss árut. A gazda szintén jól jár, mert kevésbé kiszolgáltatott a felvásárlók által diktált feltételeknek. Terjed az önellátás is.Aház körül termesztett zöldség, a baromfitartás felelevenítése sok vidéki családnak nyújt lehetőséget a háztartás élelmiszerköltségeinek mérséklésére - tette hozzá.
A spórolás ezen módszerei azért is indokoltak, mert amíg az EU statisztikája szerint a tagországok többségének háztartási jövedelmük 15, addig nálunk 26 százalékát költik az emberek élelmiszerre. A legveszélyeztetettebb országokban ez az arány 70-80 százalék.
Magyarország esetében is tapasztaljuk - állapította meg a professzor -, hogy az élelmiszerkiadásokban elért forintok megspórolása nagymértékben kihat a havi családi költségvetésre, főként a 3 millió szegényt számláló, alacsony jövedelmű társadalmi réteg esetében. Az utóbbi hónapokban vissza is esett a bevásárlóközpontok élelmiszerforgalma.
A világszerte magasba szökő élelmiszerárak - Fehér István szerint - többi között az éghajlatváltozás és az infláció generálta növekvő energiaárak számlájára írható. Ez utóbbi tendencia nyomán a gázolaj, a műtrágya, a növényvédő szerek drágulnak, ám ezt a többletköltséget a termelők teljes mértékben nem tudják az árakban érvényesíteni. Ezért sok esetben inkább áttérnek például a biodízelgyártáshoz szükséges repce, vagy ipari célú gabona előállítására, ahol az áremelkedés kevésbé korlátozott.
A professzor szerint Ázsiában a tavalyi gyenge rizstermés és az életszínvonal emelkedése eredményeként India és Kína megugró gabona- és húsfogyasztása járul hozzá a dráguláshoz, amíg Afrikában a nemzetközi segélyszervezetek összehangolatlan akcióinak is szerepe van a hiány kialakulásában. A termeléshez szükséges tőkebefektetések és a tudás átadása helyett, jobbára élelmiszersegély-szállítmányokkal igyekeznek enyhíteni a nyomoron, ami a szomáliai éhséglázadás tanulsága szerint nem elégséges megoldás.
Aláhúzta: Európában az élelmiszerbiztonságot nem fenyegeti veszély. Az ellátás legfontosabb alapja, a gabona termőterülete növekszik az ugaroltatás megszüntetésével és a FAO előrejelzése szerint az idén a kedvező időjárás hatására a tavalyinál 13 százalékkal több, 294 millió tonna termés betakarításával lehet számolni. Magyarországon évek óta hasonló arányban, hozzávetőleg 2,7-3 millió hektáron termesztenek gabonát. Az idei év kilátásai itt is kedvezőek.
Amíg az EU-csatlakozást megelőző években a termés megközelítette a 12 millió tonnát, addig a csatlakozás után már ez átlag 14 millió tonnára emelkedett. Az idén várhatóan 15 millió tonna termés kerülhet a raktárakba, főként a kedvezőbb időjárás és a növekvő átlagtermések eredményeként.
E mennyiség, ha drágábban is, bőven fedezi a kenyérszükségletet és exportra is jut - szögezte le a professzor. A hazai mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozásához főként a növénytermesztés és az állattenyésztés arányainak javítását látja szükségesnek a kutató. Az állattartás ugyanis mindinkább visszaszorul, kevés a képzett munkaerő, a tartási technológiák elavultak. Indokolt lenne a hatékonyabb stratégiai szempontokon alapuló állami beavatkozás és a termelői összefogás - hívta fel rá a figyelmet Fehér István.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A szolidaritásalapú kereskedelem erősödésével reagál a társadalom a növekvő élelmiszerárakra, ez a spontán jelenség máris észlelhető főként a szegényebb régiókban. Az emberek a kereskedelmet kihagyva, lakhelyüktől ésszerű távolságban, közvetlenül a termelőtől szerzik be a napi tej-, hús-, zöldségszükségletüket. 
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
