Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz beadott szocialista módosító indítványok még hátrányosabb helyzetbe hoznák a kisebbségi tulajdonosokat
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz beadott szocialista módosító indítványok még hátrányosabb helyzetbe hoznák a kisebbségi tulajdonosokat, így megszűnne például az igazgatóságban a többségük és a részvényeiket bármikor visszavásárolhatná az állam - a módosító indítványok a parlament honlapján találhatók.
A képviselők 231 módosító javaslatot adtak be az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz, ebből 123-at MSZP-s, 62-t MDF-es, míg 46-ot SZDSZ-es képviselők jegyeznek. Kökény Mihály (MSZP) a törvényjavaslat címét is megváltoztatná. Az eredeti így hangzik: "az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről", míg a módosított cím: "az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítást érintő egyes törvények módosításáról".
Tóth Károly (MSZP) javasolja a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését, mondván: a biztosítási elven nyugvó rendszerben ezek "szükségtelenné válnak". Kékesi Tibor (szintén MSZP-s képviselő) pedig már a törvény bevezetőjében rögzítené, hogy megmarad a nemzeti kockázatközösség. A harmadik nagyon aktívan módosító szocialista képviselő, Juhászné Lévai Katalin kivetetné a javaslatból azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat költséghatékonyan lehet igénybe venni. Indoklása szerint a költséghatékonyságra nincs szabály. Kékesi Tibor a pénztárak jegyzett tőkéjét a javasolt 20 millió forintról 100 millióra emelné. Az indoka az, hogy a részvények névértéke 1 millió forint, így a 49 százalékos kisebbségi arány "csak így állítható elő".
A pénztárak működésére vonatkozó egyéb javaslatokat általában több szocialista képviselő közösen jegyzi.
A pénztárak működését befolyásoló indítványok közül kiemelendő az, amely a kisebbségi tulajdonos részvényeinek a "visszaszerzését" módosítaná. Az eredeti törvényjavaslat a kisebbségi tulajdonra vételi jogot ad az államnak, míg a módosítás visszavásárlást indítványoz.
A Ptk. szabályai szerint a vételi jogot (opciót) a tulajdonos adja valakinek, aki egyoldalú nyilatkozattal vásárolhatja meg azt, amire az opció szól. Ez esetben a kisebbségi tulajdonos adhatna opciót az államnak, de ezt helyette megteszi a törvényjavaslat eredeti szövege. A Ptk. kimondja azt is, hogy a határozatlan időre kötött opció 6 hónap elteltével megszűnik.
A visszavásárlási jogot az eladáskor írásba kell foglalni (ehelyett most az állam mondja ki ezt is). Akinek visszavásárlási joga van, az bármikor megvásárolhatja azt, amit eladott, "az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést". A törvény által adott visszavásárlási jog tehát úgy értelmezhető, hogy az állam bármikor - egyoldalúan - visszavásárolhatja a pénztár kisebbségi tulajdonosának a részvényeit (igaz, ez a tartalma a vételi jognak is).
Az egészségbiztosítási pénztár saját tőkéjét az első évben 3 milliárd forintra kell növelni, a következő évtől pedig a fejkvótabevétel 5 százaléka kell, hogy legyen a saját tőke - áll az eredeti törvényjavaslatban. A módosító indítvány a taglétszámhoz kötné a következő évek saját tőkéjét, mégpedig úgy, hogy 500.000-999.999 tag esetén 5 milliárd forint, 1.000.000-1.499.999 tag esetén 6 milliárd forint, 1.500.000-2.000.000 tag esetén (ez a maximális létszám) 7 milliárd forint lenne a kötelező saját tőke.
Az eredeti javaslatban az igazgatóság hat tagja közül kettőt delegál a vagyonkezelő, egyet az egészségügyi miniszter, hármat pedig a kisebbségi tulajdonos, úgy, hogy ez utóbbiak közül kerül ki az elnök, akinek - szavazategyenlőség esetén - döntő a voksa. A módosítás a többségi tulajdonos jogává tenné az elnök jelölését. Miután a többségi tulajdonos a stratégiai döntések meghozatalakor amúgy is többségben van, most megkapná a menedzsmentjogokat is.
A veszteséges gazdálkodás következményeit viszont gyengítené egy szocialista indítvány. Az eredeti törvényjavaslat előírja, hogy a felügyelet kezdeményezheti a pénztár felszámolását és állományának átruházását, ha háromnál több esetben került sor egymilliárd forintot elérő tőkefeltöltésre. Ez a szabály kikerülne a törvényből.
A javaslat az árbevétel két százalékát engedné kifizetni - nyereséges gazdálkodás esetén - osztalékként, egy indítvány ezt másfél százalékra csökkentené. Ugyanakkor az államot megillető osztalékot kötelező lenne az egészségügy fejlesztésére fordítani.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz beadott szocialista módosító indítványok még hátrányosabb helyzetbe hoznák a kisebbségi tulajdonosokat .jpg)
.jpg)
A jövő héten a KSH több adatot is közöl, ismerteti az ipar és a kiskereskedelem teljesítményét, valamint a lakásépítések alakulását. 
