ÚTP: még minimum egy év?
A Deloitte könyvvizsgáló cég szakértői jövő év tavasza előtt nem nagyon látnak lehetőséget a kormány Új Tulajdonosi Programjának megvalósítására, mivel egy vállalat felkészítése a tőzsdére lépésre hosszadalmas folyamat.
Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának, valamint Gion Gábor, a könyvvizsgálat üzletágának vezetője a kormányfő által nemrég bejelentett program kapcsán fejtette ki véleményét a tőzsdére lépés feltételeiről és folyamatáról a sajtó képviselői előtt.
A szakértők úgy vélték, az állami tulajdon értékesítésének lehet ugyan preferált célja a lakosság tulajdonhoz juttatása, de ez csak az intézményi befektetői körnek való értékesítés mellett valósítható meg.
A Deloitte szakértői jó célnak tartják a vállalatok számára a tőzsdei megjelenést, de véleményük szerint korlátozott az a magyar vállalati kör, amely alkalmas a tőzsdei megmérettetésre.
Seres Béla kifejtette, hogy a nyilvános működés önmagában pozitív hatással van egy cégre. Az állandó megfelelés a transzparencia követelményeinek, a tulajdonosi kontroll, a folyamatos és hiteles információ biztosítása a nyilvánosság számára mind ösztönző erővel hat a menedzsmentre, és növeli a vállalati működés hatékonyságát. A tőzsdei jelenlét további előnye a tőkebevonás lehetősége. A nyilvános tőkepiaci működés emellett folyamatos növekedési kényszert jelent a vállalat számára.
A szakember szerint az ok, hogy mindezen előnyök ellenére miért nincs több magyar vállalat a tőzsdén, a 90-es évek privatizációjában keresendő. Akkoriban az állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a bevételszerzés volt, és a vagyon nagy részét stratégiai befektetőknek értékesítették. Emiatt nem alakult ki sem a hazai magánbefektetői, illetve intézményi befektetői réteg, sem a kínálati oldal.
Mára viszont már kevés olyan állami vállalat maradt, amely alkalmas lehet a tőzsdei megjelenésre. Seres Béla a Szerencsejáték Zrt.-t és az MVM-et említette, amelyek megfelelő eredménytermelő képességgel rendelkeznek a tőkepiaci jelenléthez. A MÁV-ot, illetve a Magyar Postát ugyanakkor nem tartotta alkalmasnak.
Gion Gábor a felkészítés menetéből a tőzsdei tájékoztató elkészítését emelte ki, amelynek tartalmaznia kell minden fontos információt a társaság gazdasági helyzetéről, stratégiájáról, a piaci környezetről, a kockázatokról. A tőzsdére készülő vállalatnak rendelkeznie kell három évre visszamenőleg auditált, a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően elkészített beszámolóval, amelynek elkészítése önmagában nagy feladat, hiszen a magyar vállalatok jellemzően nem rendelkeznek ilyennel.
A Deloitte partnerei úgy vélték, ha a vállalat túljutott a felkészítésen, a tőzsdei bevezetés piaci sikere függ az aktuális globális tőkepiaci befektetői hozzáállástól is, ami jelenleg az óvatosság irányába megy. A magyar gazdaság helyzetét ebből a szempontból kevésbé tartották meghatározónak.
Hetenete kétszer ülésezik majd az Új Tulajdonosi Program Tanács
Jövő év elején indulhat az Új Tulajdonosi Program
Kezdjen spórolni állami vállalatra - részletek!
Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának, valamint Gion Gábor, a könyvvizsgálat üzletágának vezetője a kormányfő által nemrég bejelentett program kapcsán fejtette ki véleményét a tőzsdére lépés feltételeiről és folyamatáról a sajtó képviselői előtt.
A szakértők úgy vélték, az állami tulajdon értékesítésének lehet ugyan preferált célja a lakosság tulajdonhoz juttatása, de ez csak az intézményi befektetői körnek való értékesítés mellett valósítható meg.
A Deloitte szakértői jó célnak tartják a vállalatok számára a tőzsdei megjelenést, de véleményük szerint korlátozott az a magyar vállalati kör, amely alkalmas a tőzsdei megmérettetésre.
Seres Béla kifejtette, hogy a nyilvános működés önmagában pozitív hatással van egy cégre. Az állandó megfelelés a transzparencia követelményeinek, a tulajdonosi kontroll, a folyamatos és hiteles információ biztosítása a nyilvánosság számára mind ösztönző erővel hat a menedzsmentre, és növeli a vállalati működés hatékonyságát. A tőzsdei jelenlét további előnye a tőkebevonás lehetősége. A nyilvános tőkepiaci működés emellett folyamatos növekedési kényszert jelent a vállalat számára.
A szakember szerint az ok, hogy mindezen előnyök ellenére miért nincs több magyar vállalat a tőzsdén, a 90-es évek privatizációjában keresendő. Akkoriban az állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a bevételszerzés volt, és a vagyon nagy részét stratégiai befektetőknek értékesítették. Emiatt nem alakult ki sem a hazai magánbefektetői, illetve intézményi befektetői réteg, sem a kínálati oldal.
Mára viszont már kevés olyan állami vállalat maradt, amely alkalmas lehet a tőzsdei megjelenésre. Seres Béla a Szerencsejáték Zrt.-t és az MVM-et említette, amelyek megfelelő eredménytermelő képességgel rendelkeznek a tőkepiaci jelenléthez. A MÁV-ot, illetve a Magyar Postát ugyanakkor nem tartotta alkalmasnak.
Gion Gábor a felkészítés menetéből a tőzsdei tájékoztató elkészítését emelte ki, amelynek tartalmaznia kell minden fontos információt a társaság gazdasági helyzetéről, stratégiájáról, a piaci környezetről, a kockázatokról. A tőzsdére készülő vállalatnak rendelkeznie kell három évre visszamenőleg auditált, a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően elkészített beszámolóval, amelynek elkészítése önmagában nagy feladat, hiszen a magyar vállalatok jellemzően nem rendelkeznek ilyennel.
A Deloitte partnerei úgy vélték, ha a vállalat túljutott a felkészítésen, a tőzsdei bevezetés piaci sikere függ az aktuális globális tőkepiaci befektetői hozzáállástól is, ami jelenleg az óvatosság irányába megy. A magyar gazdaság helyzetét ebből a szempontból kevésbé tartották meghatározónak.
Hetenete kétszer ülésezik majd az Új Tulajdonosi Program Tanács
Jövő év elején indulhat az Új Tulajdonosi Program
Kezdjen spórolni állami vállalatra - részletek!
MTI
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
