A forint 1946-os átszámítási aránya 1 forint = 400*1027 Pengő |
Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.
A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érméket is kivonták a forgalomból. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én vezette be a 200 forintos érmét, a 200 forintos bankjegyeket nem sokkal később bevonták.
(A képek forrása: MNB)
Ön szerint megéli a 65 évet az euró? Szavazzon>> |
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, amely augusztus 1-jén került forgalomba. Ezt követte néhány nappal később a 100 forintos. Ötvenessel 1953 óta lehet fizetni, az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Talán sokan emlékeznek arra is, hogy az ötezresek 1991-ben jelentek meg. Már az új bankjegytípus részeként 1997 óta létezik 10 ezres és 2001 óta bocsátanak ki 20 ezer forintost.
Érdekesség, hogy Magyarországon a 1992 és 1998 között forgalomban levő 200-as érmékről lábra kélt az urbánus legenda, hogy magas ezüsttartalma miatt nem csak fizetésre alkalmas, sőt... Részletek>> |
A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a várt időpont azonban a gazdaság mutatóinak romlásával párhuzamosan folyamatosan tolódik.
Privátbankár - Szilágyi Balázs