.jpg)
A válságadó előlegét a befizető cégeknek érdemes jól megjósolni, mert egy esetleges alulbecslés 20 százalékos mulasztási bírsággal is járhat Mennyi lesz a sarc?
.jpg)
A szakértő hozzátette: a tényleges adót az elfogadás előtt benyújtott módosításnak megfelelően a 2010. évi forgalom után kell kiszámítani és megállapítani jövőre, tehát a szabály figyelembe veszi az árbevétel tényleges éves alakulását is. A 2011-ben megállapított végleges különadóból pedig levonásra kerül az ez év decemberben befizetett előleg. Az utólagos módosításról adott információ szerint szigorú szabály, hogy külön büntetés jár annak, aki a 2010. év adójának 90%-ánál kisebb összeget fog előlegként utalni ez év decemberben az előző évi árbevétel alapján: aki túl keveset utal, azt 20 %-os mulasztási bírsággal sújthatják. (Ez hasonló a társasági adónál korábban alkalmazott eljáráshoz, ahol az adóelőlegnek szintén el kellett érnie az adóév végén fizetendő adó 90 százalékát.)
A jövedelem helyett egyre inkább a fogyasztás adózik
A vállalkozások a tételes szabályok szerinti adóterhüket nagyságrendileg nem tudják csökkenteni - fogalmazott a szakértő arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy az érintett cégek valahogy megpróbálják az adóterhüket mérsékelni. Egyrészt az adóalap már adott, másrészt a rendelkezésre álló idő nagyon rövid: alig hogy a törvény megjelenik, már be is kell vallani és egyúttal fizetni az adót, a határidő december 20.
A BDO Magyaroszág adótanácsadó partnere szerint azonban tény, hogy jelentős érdekként jelenhet meg az árakban való érvényesítés. Tekintettel arra, hogy a "válságadóval" terhelt szervezetek is erősen jövedelemérdekeltek, ugyanakkor jelentős piaci erővel bírnak, hosszabb távon az adókat feltehetően átterhelhetik a vásárlókra - legalábbis az elmúlt időszak tapasztalatai ezt mutatják.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy jelentős átcsoportosulás történik az adórendszerben a fogyasztási adók felé: a csökkenő jövedelemadók mellett nagyobb szabadsága lesz a fogyasztó adóalanynak dönteni abban, hogy mit és hogyan fogyaszt, de a banki szolgáltatások, az energia szektor, a kiskereskedelmi hálózatok és a távközlés területén hosszabb távon emelkedő díjakkal lehet számolni. Mindemellett a megemelkedő nettó jövedelmek a fogyasztási piacon eleve árnövelő hatást válthatnak ki jövőre - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla.
Szja: ki jár jól?
Az emelkedő nettó jövedelmeket okozó változások már az Országgyűlés előtt vannak. Az szja kapcsán tervezett módosítások fő célja a törvényjavaslat indoklása szerint a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése.
A várható szja-változások (egykulcsos adó, megmaradó szuperbruttó, adójóváírás összegének és igényelhetőségi határának csökkentése, családi kedvezmények) minden embert a saját adottságai szerint máshogy érintenek. A szakértő szerint a tervezett intézkedések között az egyik főbb tényező a családi kedvezmény: fontos, hogy ezt csak akkor lehet érvényesíteni, ha akkora jövedelme van a magánszemélynek, hogy a családi kedvezmény összegét képes levonni - tehát nem lehet negatív az adóalap, a kedvezmény mértéke legfeljebb akkora, mint a bevallott jövedelemből számított adó.
Szolnoki Béla szerint a jövő évi adóváltozásokkal a három gyermekes családok járnak a legjobban, mivel náluk a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat szerint havonta majdnem 100 ezer forintot hagyna a kormány. Mindazonáltal a törvényjavaslat már az első gyermek vállalását is támogatja, ugyanis jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményről is rendelkezik. Az adóalap egy és két eltartott esetén 62 500, három vagy több eltartott esetén 206 250 forinttal csökkenthető havonta eltartottanként.
A másik fő tényező az szja-változások megítélésében az adójóváírás. A kabinet csökkentené ennek mértékét: az adójóváírás 2011-től is érvényesíthető lesz, de havonta 20 százalékkal kevesebb, legfeljebb 12 100 forintos mértékben. Az adójóváírás 180 446 forintig vehető igénybe teljes mértékben, utána csökken, 260 ezres bruttó fizetésnél pedig teljesen megszűnik.
Ezek alapján - leegyszerűsítve - a különböző jövedelműeknél az alábbi változások várhatóak összegszerűen:
- Minimálbér esetén a gyermek nélküliek több adót fizetnének, a gyermekesek helyzete egy kicsit javulna.
- 150 000 forintos bruttó havibérnél a gyermek nélküliek helyzete még mindig kicsit rosszabb, mint most, de egy gyermekkel már közel havi 9 000 forinttal jobb lehet, mint a jelenlegi rendszerben. Két gyermekkel már 17 000 forinttal, három gyermekkel kb. 5 000 forinttal több maradhat a családi kasszában.
- 300 000 forintos bruttó bérnél a gyermek nélküliek helyzete már kicsit javul (2 000 forint / hó), egy gyermekkel viszont már havi 12 000 forinttal nőhet a nettó bér, míg két gyermekkel már 26 000 forinttal, három gyermekkel kb. 51 500 forinttal nőhet a családi költségvetés.
A BDO Magyaroszág adótanácsadó partnere azt a következtetést vonta le, hogy a gyermekesek sokkal jobban járhatnak az új adórendszerben, amennyiben megfelelő jövedelemmel rendelkeznek. Ez azonban nem érvényesül, ha nincs miből levonni a kedvezményeket.
Cafeteria: jön a megújulás
A tervek szerint ismét béren kívüli természetbeni juttatás lesz a hideg étkezés is, együttesen a hideg és meleg étkezési utalvány havi 18 ezer forintig adható. A kedvezményes béren kívüli juttatások között marad az üdülési csekk a minimálbérig, az internet előfizetés - a korábbi korlátlan összeghatár helyett - havi 5000 forintig. Új elem a megújulási kártyára utalásként adott munkáltatói támogatás évi 300 ezer forint összegig, amelyre külön rendelet készül a dolgozók rekrációjáról - mondta el kérdésünkre Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere.
Privátbankár - Gáspár András
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
