Veres és Rolek egymásnak estek

Veres János pénzügyminiszter és Rolek Ferenc a munkáltatói oldal szóvivője vitába kerültek a mai Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Rolek határozottan kijelentette: Nem mindegy, milyen áron kínálják a hiteleket. Ha a minisztérium nem változtat, inkább nem tartanak igényt az adminisztráció-csökkentésre

Szerény eredményt hozott az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az adótörvény-tervezetekről tartott hétfői egyeztetése a munkáltatói oldalnak, a kormány talán megfontolja, hogy mégse vonják össze a különféle munkáltatói kisadókat, többek között a szakképzési és az innovációs járulékot - mondta a tárgyalás végén Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője.

A munkáltatói oldal kérése az volt, hogy inkább maradjon minden a jelenlegi formában.

Veres János pénzügyminiszter a munkaadói és szakszervezeti javaslatokra válaszolva elmondta: csak olyan kéréseket teljesíthetnek, amelyek nem csökkentik a költségvetés bevételét, illetve nem növelik annak kiadásait.

Így többek között nem vállalható, hogy szakszervezeti igényre változzanak a személyi jövedelemadó adósávjai, és az a munkáltatói kérés se teljesíthető, hogy bizonyos foglalkoztatási többletfeladatok teljesítése esetén 50 millió forintig 16 százalékról 10 százalékra csökkenjen a társasági adó. Ez utóbbi javaslatot - mivel a munkanélküliek, pályakezdők nagyobb arányú foglalkoztatását jelentené - a szakszervezetek is erőteljesen támogatták.

Veres János a társasági adó csökkentésére vonatkozó indítvánnyal kapcsolatban elmondta: ez csak úgy lenne teljesíthető, ha más munkáltatói többletterheket kompenzálna.

Vita alakult ki Veres János és Rolek Ferenc között abban, hogy a hitelintézeti céltartalékok megadóztatása mennyiben nehezíti majd a vállalkozások hitelfelvételét. Rolek Ferenc ugyanis a munkáltatói oldal részéről azt kérte, hogy a kormány ne vezesse be ezt a változást. A pénzügyminiszter szerint a hitelintézetek hitelnyújtási kedvét mindez nem befolyásolja.

Rolek hangsúlyozta: lehet, hogy a hiteleket ugyanúgy kínálják majd mint eddig, de nem mindegy, hogy milyen áron. A magasabb árak miatt pedig a cégek viszont kevésbé tudják majd igénybe venni a hiteleket, és ez visszaveti a fejlesztéseiket.

A pénzügyminiszter a munkáltatók kisadók összevonására vonatkozó véleményére reagálva elmondta: ez szükséges ahhoz, hogy a kormány teljesítse a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére vállaltakat.

Rolek határozottan kijelentette: ilyen módon inkább nem tartanak igényt az adminisztráció-csökkentésre. Sokkal fontosabb számukra, hogy például legalább a korábbi színvonalon maradhasson a vállalatoknál a szakképzés, a források helybeni felhasználása.

Javaslatot tettek még a kiküldetési díj adómentes részére, arra, hogy a munkáltatói nyugdíjjáruléknál is állapítsanak meg plafont, valamint a vállalati üdülőknél ne kelljen luxusadót fizetni.

Rolek javasolta azt is, hogy már most tegyék közzé: a 4 százalékos társasági többletadót, azaz különadót mikorra, vagy milyen költségvetési hiánycél elérésekor kívánják megszüntetni. A munkáltatói oldal szerette volna elérni azt is, hogy a természetbeni juttatásoknál a kormány vonja vissza a 400 ezer forintos felső határt, mert az egyes juttatások eleve felső korlátosak. Mint Rolek mondta: ez a javaslatuk nem változtat a költségvetés helyzetén.

Rolek Ferenc kifogásolta, hogy az adóhatósági bírságot 200 ezer forintról 500 ezer forintra kívánják emelni, miközben nem különbözetik meg a szándékos adócsalást az adózási adminisztráció közben előforduló, nem szándékos hibáktól.

Ez utóbbi kérésnél Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott. "megértették az igényt". Arra viszont nem utalt, hogy ez a kérés miként is teljesíthető.

Az elemzők nem osztják a kormány optimizmusát
Veres: Nem lesz megszorítás, de béremelés sem
Nehéz tapsolni: kisebb hiány, de nagyobb infláció
Konfliktus ellen nyugdíjreform
10 külön pontban foglalkoztak az áfatörvénnyel (hanganyag)

MTI