A brüsszeli közlemény szerint a döntés célja, hogy támogassa a szíriai népet az új, befogadó, pluralista és békés Szíria újraegyesítésében és újjáépítésében.
Az intézkedés részeként az EU 24 szervezetet törölt a pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztásának hatálya alá tartozó szervezeteket soroló uniós jegyzékből. E szervezetek közül több bank, illetve a szíriai gazdaság fellendülése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban – köztük például az olajtermelésben és -finomításban és a távközlésben működő vállalatok –, míg mások a médiaszektorban tevékenykednek.
A közlemény Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta:
a szankciók feloldása az egyetlen helyes döntés a jelenlegi történelmi helyzetben. Célja a helyreállítás és a politikai átmenet támogatása Szíriában. Az EU az elmúlt 14 évben a szíriai nép mellett állt, és a jövőben is ezt fogja tenni – hangsúlyozta.
A közlemény szerint továbbá: az elszámoltathatóság és a békés átmenet támogatása érdekben az uniós tanács 2026. június 1-jéig meghosszabbította a Bassár el-Aszad elnök vezette, azóta leváltott kormánnyal kapcsolatban álló emberekre és szervezetekre vonatkozó szankciós jegyzék hatályát.
Emellett a Szíria part menti régiójában 2025 márciusában indult erőszakhullámmal kapcsolatban az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében a tanács új korlátozó intézkedéseket vezetett be „súlyos emberi jogi visszaélések miatt” két személlyel és három szervezettel szemben – tájékoztattak.
Az Európai Unió Tanácsa továbbra is nyomon követi a fejleményeket Szíriában, és készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be az emberi jogok megsértőivel és az instabilitást okozókkal szemben – tették hozzá.
A Szíria elleni gazdasági szankciókat az EU 2011-ben vezette be, „válaszul a polgári lakosság erőszakos elnyomására a Bassár el-Aszad elnök vezette kormányzat által”.
A szankciók között olajembargó szerepelt, valamint bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhattak.
A szankciók nem érintették a humanitárius segítségnyújtást, az élelmiszerek, gyógyszerek és orvosi felszerelések szállítását.
(MTI)
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
