Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte 160 ezer férfi behívását kötelező katonai szolgálatra április 1-je és július 15-e között – adta hírül a Moscow Times. A lépésre a tavaszi sorozás keretében került sor. (Oroszországban évente kétszer van sorozás.)
Rekordmértékű sorozás
A kormányfüggetlen orosz lap információi szerint ez a legtöbb embert érintő behívás 2011 óta, amikor az orosz védelmi minisztérium több mint 200 ezer férfit sorozott be. És jelentős a növekedés az elmúlt évekhez képest is: 2024-ben például 150 ezer embert érintett, 2022-ben pedig „csak” 134 500-at.
A kötelező katonai szolgálatra 18 és 30 év közötti férfiakat hívnak be – az orosz elnök tavaly emelte fel a korhatárt 30 évre.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Gavriil Grigorov
A sorkötelezettek mellett Oroszországnak több százezer szerződéses katonája is van, akiket az ukrajnai háborúban vetnek be. Ezek a katonák magas fizetéseket és aláírási pénzt kapnak. Emellett minimum több ezer észak-koreai katona is harcolt vagy harcol Oroszország oldalán egybehangzó információk szerint.
Az orosz elnök egyúttal elrendelte azt is, hogy 2026-ig 1,5 millió főre növeljék az orosz hadsereg aktív, 2 millió 390 ezer főre pedig a teljes létszámát. Ez mintegy 180 ezer fős növekedésnek felel meg.
Mi áll a háttérben?
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a most besorozandókat nem vetik majd be a fronton, és a mostani rendelet nincs összefüggésben az ukrajnai háborúval, vagy ahogy Oroszországban hivatalosan nevezik, a különleges művelettel.
Ukrajna ezzel szemben azt állítja, hogy már ejtett fogságba orosz sorkatonákat, Putyin pedig korábban beismerte, hogy a sorkatonák egy része állítólag tévedésből részt vett a háború kezdetét jelentő invázióban 2022-ben.
A BBC szerint szintén napvilágot láttak már olyan beszámolók, hogy a határrégiókban sorkatonák estek el. A brit adó arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani lépésre az amerikai tűzszüneti tervek ellenére kerül sor, és a harcok továbbra is folytatódnak.
Sőt, az ukrán vezetés nemrég arra figyelmeztetett, hogy Oroszország tavasszal újabb offenzívára készül északon. Ennek célja az lehet, hogy újabb területeket szerezzen, és minél jobb pozícióban vágjon neki az esetleges tűzszüneti, majd béketárgyalásoknak.
A rekordnagyságú sorozás összefüggésben állhat azzal is, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett el az ukrajnai háborúban. A BBC és a Mediazone tényfeltáró cikke több mint 100 ezer halálos áldozatot azonosított orosz oldalon, a valós szám azonban ennek több mint a duplája is lehet.
Ukrán oldalon hivatalosan 46 ezer katona vesztette életét – legalábbis ezt a számot közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban.
Putyin egyébként már három alkalommal megnövelte a hadsereg létszámát azóta, hogy 2022 februárjában támadást indított Ukrajna ellen. A 2023 végi bővülést az orosz védelmi minisztérium a növekvő fenyegetéssel indokolta, amelyet szerinte az ukrajnai háború és „a NATO folyamatban lévő expanziója” jelent.
A csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlönyből kiderül: több nagykövet ügyében is döntést hozott a köztársasági elnök. 
