Minden jel szerint nem hoztak áttörést azok a tárgyalások, amelyeket az orosz és amerikai delegáció folytatott egymással hétfőn a szaúd-arábiai Rijádban.

„Technikai jellegű tárgyalásokról van szó, amelyek részletekbe mennek, így természetesen azok tartalma nem lesz a nyilvánosság elé tárva”, mondta Dmitrij Peszkov újságíróknak a találkozó után a BBC szerint.

Csak a Fekete-tengeren lehet tűzszünet

A Kreml szóvivője szerint Washington és Moszkva is elemzi a tárgyaláson elhangzottakat, az esetleges eredményekről pedig később adhatnak tájékoztatást. Jelezte azt is, hogy nincs tervben egy újabb telefonbeszélgetés Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között. A tárgyalások háromoldalúvá bővítéséről (tehát Ukrajna bevonásáról) pedig nem esett szó.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Kijevet kihagyják az egyeztetésekből – Rijádban ugyanis az ukrán és az amerikai delegáció is tárgyalt egymással.

Az egyetlen kézzelfogható eredmény, hogy Washington közlése szerint sikerült megegyezni egy Fekete-tengeri tűzszünetről. Emellett a szemben álló felek lépéseket tesznek a korábbi megállapodás betartására – ennek lényege, hogy Ukrajna és Oroszország 30 napig nem támadja egymás energia-infrastruktúráját. 

Az egyeztetések első köre bő egy hónappal ezelőtt kezdődött, szintén Szaúd-Arábiában – ez volt az első közvetlen, magasrangú diplomaták bevonásával lezajlott tárgyalás a két nagyhatalom között az ukrajnai háború kitörése óta eltelt mintegy három évben.         

Washington azóta is próbálja megtalálni a közös alapot Moszkva és Kijev között, kevés sikerrel. Trump hangzatos választási ígérete, miszerint elnökként 24 óra alatt véget vet majd a harcoknak, nem valósult meg.

Hiába született korábban elvi megállapodás az energetikai infrastruktúrát célzó támadások kölcsönös beszüntetéséről, a harcok valójában nem csitultak, a 30 napos átfogó tűzszünet – amit Kijev és Washington javasolt, de Moszkva lényegében elutasított – továbbra is messzinek tűnik.

A brit adó szerint a fókusz most a 2022-es Fekete-tengeri gabonaegyezmény újraélesztésén van (ezt a célt szolgálhatja a Fekete-tengeri tűzszünet): Ukrajna egy tengeri folyosón keresztül ismét exportálhatna gabonát és műtrágyát cserében azért, hogy Oroszországgal szemben enyhülnek a szankciók, és több gabonát és műtrágyát exportálhat.   

„Az idő most nekünk dolgozik”

De miért nincs teljes tűzszünet? Elemzők szerint ennek oka alapvetően Moszkva – az oroszoknak nem érdekük most leállni.

„A Kreml számára a béketárgyalások kitolása, ameddig csak lehet, azért fontos, hogy minél több ukrán területet tudjanak elfoglalni, és erősebb pozícióba kerüljenek Kijevvel szemben az amerikai kapcsolatokban – figyelembe véve, hogy Moszkva nem képes gyors előrehaladásra a csatatéren”, mondták a Moscow Times forrásai, akik ismerik az orosz vezetés gondolkodását.

„Az idő most nekünk dolgozik, és próbáljuk ebből a lehető legtöbbet kihozni”, fogalmazott egy orosz diplomata az orosz kormányfüggetlen lapnak.

A Kreml azt reméli, hogy Washington – miközben diplomáciai szinten folytatódnak a tárgyalások – hallgatólagosan „engedélyezi” az előrehaladást a csatatéren, sőt, esetleg még nyomást is gyakorol Kijevre annak érdekében, hogy teljes egészében vonja vissza csapatait az orosz hadsereg által még csak részben elfoglalt, de 2022 őszén önkényesen Oroszországhoz csatolt négy ukrajnai megyéből, Donyeckből, Luganszkból, Herszonból és Zaporizzsjából, vélekedett egy orosz tisztviselő.

Moszkva szerint Putyin politikailag nem engedheti meg, hogy lemondjon ezekről a megyékről, miután az orosz alkotmányban már rögzítették a státusukat, azaz – a nemzetközi jogot felrúgva, látszólagos népszavazásokkal – Oroszország részévé tették őket.

„Nincs alkotmányos mechanizmus ezeknek a régióknak az elszakadására. A teljes Zaporizzsjára és Herszonra szükségünk van”, tette hozzá az orosz tisztviselő. Szerinte Trumpnak a négy megye teljes feladására kellene ösztönöznie Kijevet. Ellenkező esetben az orosz hadsereg katonai erővel próbálja majd elfoglalni a négy megye teljes területét, amíg zajlanak a tárgyalások.

A lehetőségek között említette azt is, hogy Ukrajna más régióit – például Szumi területet – is megpróbálják részben elfoglalni, amiket majd elcserélhetnének Herszon és Zaporizzsja még el nem foglalt részeire.

Odesszát azért nem kell félteni

Ugyanakkor az orosz erők a jelenlegi állapotukban nem képesek a Szlovjanszk-Dnyipropetrovszk vonalon túlra eljutni.

„Ez a hadsereg fizikailag nem képes tovább menni. Odessza elérése például természetesen lehetetlen. De nincs is rá szükségünk”, fogalmazott egy forrás.           

A lap egy másik forrása arról beszélt, hogy Moszkva szerint Washingtonnak nem kiemelkedően fontos, pontosan hol húzzák meg majd a határt. „Amennyire tudom, Trump egy modern, katonailag erős, Nyugat-párti Ukrajnát szeretne. Nem adhatja fel teljesen az országot. De az nem döntő fontosságú számára, hogy hol húzzák meg majd a határt.”

David Sharp, izraeli katonai szakértő szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz hadsereg nem képes gyors előrehaladásra, és aligha tudja majd teljes egészében elfoglalni a négy említett régiót. Ez maximum akkor következhetne be, ha az orosz hadsereget extrém mértékben meg tudnák erősíteni (ez irreális forgatókönyv), vagy az ukrán hadsereg összeomlik (minden nehézsége ellenére ez szintén nem tűnik valószínűnek főleg azután, hogy az Egyesült Államok helyreállította a fegyverszállításokat, és az európai országok is fenntartják azokat).

Az elmúlt hetek fejleményei mindenesetre az orosz forrásokat látszanak megerősíteni: Putyin udvariasan, de gyakorlatilag visszautasította az amerikai tűzszüneti javaslatot, a tárgyalások pedig elhúzódni látszanak.

Mi lesz Ukrajnával?  

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban nemrég arról beszélt, hogy  „a tartós fegyverszünet alapvető kérdése a biztonsági garanciák kérdése, és nem a terület” – Ukrajna is elsősorban ilyen garanciákat szeretne nyugati szövetségeseitől (és hallgatólagosan egy időre tudomásul venné az újabb területi veszteségeket).

Gyarmati István szerint Ukrajna NATO-tagságát rövid távon biztosan „el kell felejteni”, ugyanakkor sok más módon is lehet garantálni keleti szomszédunk biztonságát. Ezt az európai országok például bilaterális egyezményekben is megtehetik.

Beszélt arról is, hogy egy tűzszünet esetén Ukrajnába főleg a Globális Dél országainak, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.