Az izraeli kormány csütörtök éjjeli ülésén egyhangúlag megszavazta Ronen Barnak, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat főnökének a leváltását.
A szavazáson nem volt jelen Ronen Bar, de kemény hangú tiltakozó nyílt levelet küldött a kormánynak, és ebben fogadkozott, hogy ismertetni fogja álláspontját a legfelsőbb bíróságon, miszerint alaptalan Benjámin Netanjahu miniszterelnök indoka, vagyis a bizalomvesztés az ő menesztésére.
Ronen Bar leváltása ellen ugyanis már ennek bejelentése után rögtön számos petíciót nyújtottak be a legfelsőbb bíróságra az ellenzéki pártok. Azt kérik a bíróságtól, hogy avatkozzon közbe, és helyezze vissza hivatalába a Sin Bet vezetőjét.
A kormány bejelentése szerint Ronen Bar április 10-én távozik hivatalából, vagy előbb, ha utódját a kormányfő előbb kinevezi. Izrael történetében először váltotta le a mindenkori kormány a Sin Bet vezetőjét.
Israel's opposition and an NGO say they have filed a petition against Prime Minister Benjamin Netanyahu's decision to dismiss internal security agency chief Ronen Bar. https://t.co/8JJUzZcQP3 pic.twitter.com/dxZwWwI98W
— AFP News Agency (@AFP) March 21, 2025
Netanjahu hivatalának közleménye szerint a kormányülésen elmondta, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása hatására vesztette el bizalmát Ronen Barban,szerinte
„puhány”, „nem elég agresszív”, összességében „nem a megfelelő személy a szervezet megújítására”.
Ronen Bar levele szerint először is a kormányülést a törvényekkel és a főügyész álláspontjával ellentétesen hívták össze, ugyanis nem felelt meg a munkavállalók megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályoknak, különösen nem a vezető beosztásúak esetében – magyarázta.
Ezenkívül a kormány érvei az ő leváltásával kapcsolatban „alaptalanok, nem tárgyszerűek”, és szerinte ezekkel az a cél, hogy „megzavarják a Sin Betet szerepe betöltésében”, kivéve, ha „a kormány valódi célja” az – amelyet ő először nem ismert fel bevallása szerint –, hogy Izrael „a megegyezés szándéka nélkül tárgyaljon”.
A miniszterelnök azon lépése is, hogy őt és David Barneát, a Moszad hírszerző szolgálat vezetőjét eltávolította a túszügyi tárgyalódelegációból, ártott a küldöttségnek, és rontotta a jóhiszeműen feltételezett cél elérésének esélyeit. Figyelmeztetett, hogy szerinte a miniszterelnök olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik az országot „belül és ellenségeivel szemben is”.
Protesters outside the Prime Minister's Office against the firing of Shin Bet chief Ronen Bar. pic.twitter.com/iXqGcUGpaI
— Amit Segal (@AmitSegal) March 20, 2025
Ronen Bar mint az országnak szerinte szintén ártó ügyet levelében megemlítette az úgynevezett Katargate-botrányt, amelyben a rendőrség azzal gyanúsítja a hivatal több alkalmazottját, hogy Katarból kenőpénzt kapnak. Az ügyben folyó nyomozást „összetett, kiterjedt és rendkívül kényes vizsgálatnak” nevezte, amely arra keres választ, hogy
„Katar miként akarja befolyásolni az izraeli döntéshozatalt egyenesen a miniszterelnöki hivatalban”.
A távozó Sin Bet-vezető leszögezte, hogy a nyomozás teljes körű elvégzése az ország „egyik legfontosabb kötelessége”.
A leváltott hivatalvezető kijelentette, hogy megítélése szerint hatékonyan együtt tudott dolgozni a kormányfővel azon a túszügyi megállapodáson, amelyet januárban sikerült megkötni a Hamásszal, valamint vezetése alatt a szolgálat számos sikert ért el Izrael déli és északi háborús frontján.
Ronen Bar állami vizsgálóbizottság felállítását követelte a Hamász terrortámadása körülményeinek és az oda vezető okoknak a feltárására. Szerinte ez is elsőrendű kötelessége Izraelnek, és „nem rendelhető alá az ügyben érintettek személyes megfontolásainak, hiszen csak így biztosítható, hogy egy ilyen több intézményt is érintő hiba soha ne fordulhasson elő”.
A 12-es kereskedelmi csatorna egyik friss közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 51 százaléka ellenzi Bar elbocsátását, míg 32 százalékuk támogatja azt.
(MTI)
Ez eddig a negyedik árverés és a negyedik kikiáltási ár: 35,1 milliárd forint. 
