Tízből csaknem kilenc, nőket támogató szervezet már nem képes kielégíteni a rászorulók szükségleteit, annak ellenére, hogy tavaly január óta jelentősen növekedett az igény a segélyekre. Az Egyesült Államok – egykor a világ legbőkezűbb donorországa – idén több milliárd dollárral csökkentette a külföldi segélyezésre fordított kiadásait, és más jelentősebb nemzetközi adományozók is visszafogták a segélyprogramok támogatását pénzügyi megszorítások, illetve a védelmi kiadások emelése miatt.
Az ENSZ nőügyi szervezete kiemelte: világszerte mintegy 120 millió nő és lány szorul humanitárius segítségre és védelemre. Vizsgálatuk szerint ugyanakkor Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Haitin például a nőszervezetek 40 százaléka a forráshiány miatt egy éven belül várhatóan kénytelen lesz átmenetileg vagy akár végleg leállítani tevékenységét. A nőket támogató szervezetek többsége arról számolt be, hogy alkalmazottaik jórészt már fizetés nélkül dolgoznak, és kevesebb embert tudnak elérni 2025 januárja óta, miközben még nagyobb igény lenne a szolgáltatásikra.
„A nőszervezetektől elvont pénzt a konfliktusokat kísérő szexuális erőszak túlélőitől, az otthonukat elvesztett anyáktól, az oktatásból kiszorított kislányoktól és a túlélésért küzdő közösségektől vonják el” – figyelmeztetett Sofia Calltorp, a UN Women humanitárius részlegének vezetője.
Digitalizációval, kényelmesebb adminisztrációs csatornákkal, a vizsgálatok szigorításával és a taxisokkal egyeztetve szigorítanak. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
