A Jevropejszka Pravda Index által idézett beszámolója szerint az amerikai pénzügyi tárca közölte, hogy a háttérben egy oroszországi és kínai jogi személyekből álló hálózat állt, amelynek célja az intézkedések kijátszása volt azáltal, hogy megkönnyítették a nemzetközi kifizetéseket a szankciók alá helyezett, katonai célú termékek esetén.
A lap szerint nemcsak a hálózat, hanem azok a kínai cégek is szankciók hatálya alá kerültek most, amelyek siklóbombákat és drónokat gyártottak és szállítottak Oroszországnak.
Az amerikai pénzügyminisztérium emellett feketelistára tett egy kirgizisztáni pénzintézetet, a Keremet Bankot, amely orosz tisztviselőkkel és egy szankciókkal sújtott orosz bankkal összehangolta a tevékenységét azért, hogy kijátsszák a büntetőintézkedéseket.
Ezenfelül, egy külön határozatban az Egyesült Államok ismét szankciókat hirdetett ki az orosz hadipari szféra közel 100 szervezete ellen, ami lehetővé teszi a velük együttműködő vállalatokkal szembeni korlátozások bevezetését. Az új amerikai szankciók összesen mintegy 250 magánszemélyt és jogi személyt érintenek – írta a Jevropejszka Pravda.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
