Egy országgal arrébb költözött milliónyi ukrán és megmozgatta a piacokat

A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN ukrán hírügynökség a Wprost-ra hivatkozva. 

A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.

Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban. 

Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.

Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023-2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.

Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.

Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek. 

Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800-1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.

Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.

Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.