A News.ro hírportál által megrendelt, június 19-27. között telefonos módszerrel végzett felmérés szerint a megkérdezettek 54,4 százaléka akar pártfüggetlen elnököt, míg 38,7 százalékuk szerint az államfő valamelyik politikai párt képviselője kell legyen.
A többiek nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
Ami a függetleneket előnyben részesítő szavazók profilját illeti, az INSCOP kimutatta, hogy ők főleg az ellenzéki pártok - elsősorban a magát jobbközép erőként meghatározó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), kisebb mértékben a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) - szavazói, a 30-59 közötti korosztály, illetve inkább városi, mint falusi környezetben lakók közül kerülnek ki.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen
Romániának a rendszerváltás óta eltelt csaknem 35 évben négy elnöke volt - Ion Iliescu (1990-1996, 2000-2004), Emil Constantinescu (1996-2000), Traian Basescu (2004-2014) és Klaus Iohannis (2014-2024) személyében, de mindegyikük mögött jelentős politikai erők sorakoztak fel, és második fordulóba jutott ellenfeleik sem voltak pártfüggetlenek.
Idén azt követően kezdtek a politikai elemzők egy pártfüggetlen államfőjelölt valós esélyeivel foglalkozni, hogy a közvélemény-kutatások tavaly ősz óta rendre a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest, Románia volt külügyminiszterét mutatják a legesélyesebbnek arra, hogy megnyerje az év végén esedékes elnökválasztást.
A román lapok felhívták a figyelmet arra, hogy a júniusi helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választáson is több független jelölt meglepően jól szerepelt.
Az államfő után a legnagyobb politikai legitimitással rendelkező (legtöbb közvetlen szavazattal megválasztott) bukaresti főpolgármesteri tisztségbe Nicusor Dan korábbi városvezetőt csaknem 50 százalékos szavazataránnyal függetlenként választották újra, a mintegy 200 ezer lakosú Ploiesti városában a függetlenként induló Mihai Politenanunak sikerült leváltania az eddigi szociáldemokrata polgármestert, Románia 33 EP-mandátuma közül egyet pedig szintén független jelölt, Nicolae Stefanuta korábbi EP-képviselő szerzett meg.
Az alkotmány szerint egyébként Románia elnöke - mandátumának időtartama alatt - nem lehet valamely pártnak a tagja, ebben az értelemben a hivatalban lévő román elnök mindig pártfüggetlen.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
