Az iráni támadás következtében tűz ütött ki, de jelentősebb károk vagy személyi sérülés nem történt. Nem sokkal később Katar belügyminisztériuma közölte, hogy a Ras Laffan energetikai létesítményben keletkezett összes tüzet sikerült megfékezni. Itt található a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) feldolgozó üzeme.
A minisztérium egy újabb, az X-en közzétett közleményben azt írta, hogy a terület hűtése és biztosítása még folyamatban van, a veszélyes anyagokat pedig egy speciális egység kezeli – számol be róla a BBC.
Donald Trump azóta egy hosszú bejegyzésben reagált a Truth Socialön, amelyben a megtorlást igazságtalannak és méltánytalannak nevezte. Figyelmeztetett, hogy bármilyen további támadás „ártatlan” országok – például Katar ellen -, azt eredményezné, hogy az Egyesült Államok „teljes egészében felrobbantaná” a South Pars gázmezőt. Ez a világ egyik, ha nem a legnagyobb fölgázmezője, ami a Perzsa-öböl alatt helyezkedik el. 1990-ben fedezte fel az iráni állami olajvállalat.
A Katarral szembeni iráni támadás előtt Izrael hajtott végre légicsapást a South Pars iráni gázmező ellen. Az amerikai elnök az izraeli akcióról azt írta, hogy arról az Egyesült Államok „semmit sem tudott”, és eszkalációval fenyegetett, ha Irán ismét megtámadja Katart.
„A Közel-Keleten történtek miatti haragból” Izrael „erőszakosan csapott le” – írta Trump.
Majd így folytatta: „Az Egyesült Államok semmit sem tudott erről a konkrét támadásról, és Katar semmilyen módon nem vett részt benne, sőt fogalma sem volt arról, hogy ez meg fog történni.”
Trump nagybetűkkel hangsúlyozta, hogy Izrael nem fogja újra megtámadni az iráni South Pars gázmezőt – „hacsak Irán nem dönt úgy, hogy ismét megtámad egy ártatlan országot”. Jelen esetben Katart.
Ha Irán újra csapást mérne Katarra, Trump azzal fenyegetett, hogy az Egyesült Államok „olyan erővel és hatalommal fogja teljes egészében elpusztítani a South Pars gázmezőt, amilyet Irán még soha nem látott vagy tapasztalt”.
A támadás és a feszültségek kiéleződésének hírére a kőolaj világpiaci ára ismét elszabadult, az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése magyar idő szerint 7 óra előtt pár perccel már meghaladta a 112 dollárt. Az észak-amerikai könnyűolaj 97 dollár felett jár. Az európa fölgáz ára 6 százalékot ugrott, a megawattóránkénti jegyzés meghaladta az 54 eurót.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
