Észak-Korea elutasította az ankarai NATO-csúcs zárónyilatkozatában szereplő, a távol-keleti ország atomfegyverprogramjának felszámolására vonatkozó felszólítást, és közölte: a nukleáris leszerelésnek nem Észak-Koreára, hanem először Dél-Koreára és Japánra, valamint a NATO nukleáris megosztási rendszerében részt vevő tagállamokra kellene irányulnia.
A KCNA állami hírügynökség által ismertetett külügyminisztériumi közlemény szerint a NATO a védelmi kiadások növelésével és az ázsiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseivel folytatott katonai együttműködés erősítésével tovább fokozza a katonai blokkok közötti szembenállást.
A törökországi csúcstalálkozón több mint 50 milliárd dollár értékű katonai beszerzési és hadiipari megállapodást jelentettek be, Donald Trump amerikai elnök pedig továbbra is arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy nagyobb részt vállaljanak a NATO védelmi terheiből. Phenjan szerint a csúcstalálkozó azt mutatta meg, hogy a NATO a konfrontációt és a katonai szembenállást erősíti, miközben Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben geopolitikai érdekeit a béke és a biztonság elé helyezi.
Fotó: Fotó forrása: Wikimedia
A csúcstalálkozó margóján I Dzsemjong dél-koreai elnök arról beszélt, hogy Szöul bővítené együttműködését a NATO-tagállamokkal a kutatás-fejlesztésben – beleértve a csúcstechnológiákat –, valamint a fegyverrendszerek gyártásában. Phenjan szerint végérvényesen kudarcot vallottak azok a nyugati törekvések, amelyek Észak-Korea atomfegyvereinek feladását célozták.
A tárca hangsúlyozta: Észak-Korea továbbra is „felelősen gyakorolja szuverén jogait” biztonsági érdekeinek védelme, valamint a térség békéjének megőrzése érdekében.
A KCNA pénteki beszámolója szerint Kim Dzsongün észak-koreai vezető az ország nukleáris erőinek további fejlesztéséről döntött, és a hadsereg gyorsabb modernizálását sürgette.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
