A Norwegian Sovereign Wealth Fund, a világ legnagyobb befektetési alapja rekordösszeggel, 2510 milliárd norvég koronával, 222 milliárd dollárral (1 norvég korona=34,75 forint) 19 ezer 742 milliárd koronára (1800 milliárd dollár) gyarapodott elsősorban az amerikai technológiai részvényekbe történt befektetések jelentős megtérülésére. Egy évvel korábban, 2023-ban 2222 milliárd norvég koronával nőtt, 2022-ben viszont 1640 milliárd koronával csökkent a vagyon. Norvégiában 1996-ban hozták létre az állami nyugdíjalapot, amelybe az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el, majd ezeket a pénzeket a világ különböző részein fektetik be részvényekbe, kötvényekbe és ingatlanokba.
A norvég nyugdíjalapnak a világ 63 országában, több mint 8660 vállalatban van részesedése, és az összes globálisan jegyzett részvény mintegy 1,5 százalékát birtokolja. A nyugdíjalap vagyonán belül a részvények aránya 71,4 százalékra nőtt 2024 végén a 2023. év végi 70,9 százalékról, a kötvényeké 27,1 százalékról 26,6 százalékra csökkent, a tőzsdén nem jegyzett ingatlanoké 1,9 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött, továbbá a megújuló energia-infrastruktúrában volt a befektetések 0,1 százaléka, ami nem változott 2023 végéhez képest. A részvényportfólió legnagyobb része Apple, Microsoft, Nvidia, Alphabet (a Google anyacége) és Amazon.com papír. Az állampapír-portfólióban a legjelentősebb részesedése az amerikai kötvényeknek van (csaknem 1800 milliárd korona), kisebb hányada pedig japán és német.
(MTI)
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt. 
