Alexander Van der Bellen osztrák államfő bejelentette, hogy hétfőn fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy a kormányalakítás kilátásairól egyeztessen, miután a választásokon legtöbb szavazatot szerző FPÖ megkerülésével tartott koalíciós tárgyalások zsákutcába futottak. A konzervatív Osztrák Néppárt közölte, hogy kész koalíciós tárgyalásokra Kickl pártjával.
Fotó: MTI / EPA / Filip Singer
Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Mint mondta, beszélgetésre hívta az FPÖ elnökét, hogy ezzel lehetőséget biztosítson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ esetleges együttműködésének. Van der Bellen hangsúlyozta, Nehammer arról számolt be neki, hogy „az ÖVP-n belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”. Az államfő szerint ezzel „egy új, eddig nem létező út nyílhat”.
A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének vasárnap, miután az előző nap az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán. Stocker új tisztségében adott első nyilatkozatában közölte, hogy az ÖVP kész a tárgyalásokra az FPÖ-vel.
Az államfő a jövő héten nevezi meg, hogy kit nevez ki Nehammer utódjának az ügyvezető kancellári tisztségben.
Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt pénteken meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből.
A tárgyalások azóta húzódnak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat.
A szeptember 29-i választásokon az Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 28,8 százalékát kapta. A második helyen az Osztrák Néppárt végzett a szavazatok 26,3 százalékával, a harmadik pedig az Osztrák Szociáldemokrata Párt lett a voksok 21,2 százalékával.
(MTI)
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest. 
