Egy belga gyűjtő előzetes megállapodást kötött a görög kormánnyal a görög kommunisták 1943–1944-es náci megszállás alatti kivégzéseiről készült, korábban publikálatlan fényképek eladásáról, miután felháborodást váltott ki Athénban, hogy a képeket egy online aukción kínálta eladásra – írta hétfőn az Euractiv.
A német hadsereg emléktárgyaira és második világháborús műtárgyakra szakosodott belga gyűjtő, Tim De Craene február 14-én listázta a fényképeket az eBay-en a Crain’s Militaria nevű cégén keresztül – nyilvánvalóan nem volt tudatában némelyikük hatalmas történelmi jelentőségének. Az ügy érzékenységére való tekintettel a görög kormány gyorsan reagált, és követelte, hogy a gyűjtő vonja vissza a fényképeket az aukcióról.
A fényképek Hermann Heuer német Wehrmacht hadnagy személyes archívumának részét képezik, amely összesen 262 képet tartalmaz 200 görög kommunista 1944. május 1-jei tömeges kivégzéséről az Athén külvárosában lévő Kaiszariani lőtéren. A kivégzéseket a náci megszállók megtorlásként hajtották végre, miután a görög ellenállók megöltek egy német tábornokot.
A belga gyűjtő „megkönnyebbült”
A náci dokumentumok és fényképek eladása Belgiumban nem illegális, feltéve, hogy az anyagot történelmi anyagként kezelik, és nem használják fel a náci ideológia népszerűsítésére. Görögországnak törvényes joga van igényt tartani rájuk, mivel a földjén elkövetett háborús bűncselekmények dokumentációja az ország nemzeti örökségének részét képezi.
A gyűjtő azt állította, hogy legálisan szerezte meg a fényképeket egy aukción keresztül, és hogy ő a törvényes tulajdonosuk.
Pénteken a görög kulturális minisztérium szakértői csoportot küldött Evergembe, egy Gent közelében lévő kisvárosba, hogy ellenőrizze a fényképek hitelességét, és kialkudja a vételárat a görög állam számára. A két fél között előzetes megállapodás született arról, hogy a fényképeket eltávolítják minden online aukciós platformról, és eladják azokat a görög kormánynak.
„Megkönnyebbültem és örülök a görög állammal kötött előzetes megállapodásnak” – mondta De Craene az Euractivnak evergemi háza előtt. A fiatal gyűjtő, aki nyilvánvalóan nem fogta fel teljesen az archívum történelmi értékét, láthatóan kellemetlenül érezte magát a görög média figyelme miatt. Arra a kérdésre, hogy felismerte-e az évek során a fényképek történelmi jelentőségét, De Craene nem kívánt nyilatkozni – beleértve az eladási árat sem.
A Protothema nevű görög újság arról számolt be, hogy a megállapodott ár 100 ezer euró volt, bár ezt a kulturális minisztérium nem erősítette meg.
Fotó: Hermann Heuer
A tömeges kivégzés
1944. április 27-én az ELAS partizánjai lesből támadtak Franz Krech német tábornokra és három másik német tisztre, akiket megöltek Molaoiban, Lakoniában. Válaszul a német megszálló hatóságok falragaszokon jelentették be 200 kommunista kivégzését május 1-jén, valamint az összes férfi kivégzését, akiket a német csapatok a falujukon kívül találtak a Sparti–Molaoi úton. Ezenkívül a német falragasz arról is beszámolt, hogy „e bűncselekmény hatására görög önkéntesek saját kezdeményezésükre további 100 kommunistát öltek meg”.
A kivégzésekre hónapokkal azelőtt került sor, hogy Hitler legyőzött erői 1944 októberében elkezdték volna kivonulni Görögországból, több mint három évvel azután, hogy a Wehrmacht bevonult Athénba, és négy évvel azután, hogy Mussolini elrendelte Görögország teljes körű invázióját az olaszok által megszállt Albániából.
Hermann Heuer, aki 1943-tól állomásozott az országban, valószínűleg Joseph Goebbels felvilágosító és propagandaminiszteriuma által kiküldött egység tagja volt, amelynek célja a megszállt területek mindennapi életének dokumentálása volt.
A képeken férfiak láthatók, akik felemelt fejjel sétálnak be az athéni lőtérre, látszólag félelem nélkül nézve a kamerába. Elhíresülten partizándalokat dalolva mentek a halálba, az ellenállás utolsó aktusaként – írja a The Guardian.
Képi bizonyítékok hiányában a kommunisták utolsó pillanatairól szóló tanúvallomás azokon a kézzel írott jegyzeteken alapult, amelyeket a férfiak teherautókból dobáltak ki, miközben a 15-ös blokkból, a görög főváros nyugati peremén lévő hírhedt haidari táborból, ahol politikai foglyokat tartottak fogva, a halálba hajtották őket.
A május elsejei kivégzések Görögország legnagyobb művészeit inspirálták. Költők, dalszerzők, festők és filmesek mind támaszkodtak erre az epizódra, amely azóta is megragadja a közönség képzeletét.
Az ellenállás és a mártíromság szimbóluma
Amikor 1950. május 1-jén 1936 óta először engedélyezték a Nemzetközi Munkásnap (Munka Ünnepe) megünneplését – feloldva a Joannisz Metakszasz-rezsim által bevezetett tiltást – azt a Kaiszariani lőtéren tartották. Akkor a tömeg amnesztiát követelt a politikai bűncselekmények miatt, valamint a görög polgárháború után Makroniszosz szigetén és másutt akkor még mindig fogva tartott több mint 20 ezer politikai fogolynak, hogy szabadon bocsássák őket.
1987 júniusában, görögországi látogatása során Richard von Weizsäcker német elnök a Kaiszariani-emlékművet választotta a második világháborús megszállás áldozatairól való megemlékezésére, amit mind a görög, mind a német kormányzat konzervatív körei szkepticizmussal fogadtak.
Fotó: Wikipédia/Αλέξης Τσίπρας Πρωθυπουργός της Ελλάδας
2015. január 26-án Görögország újonnan megválasztott baloldali miniszterelnöke, Alekszisz Ciprasz meglátogatta a lőteret, és rózsákat helyezett el a kivégzések emlékművén, első cselekedeteként az esküje letétele után. A lépést széles körben Németországgal és a görög államadósság-válságban betöltött szerepével szembeni szimbolikus ellenállásként értelmezték – írta a The Guardian.
Szélsőjobb reakciók
A képek megjelenése után néhány szélsőjobboldali politikus megpróbálta átpolitizálni a kérdést, azt állítva, hogy véget kell vetni a baloldaliak iránti „egyoldalú szimpátiának.” „Aránytalanul nagyobb megbecsülés illeti a baloldaliakat a jobboldaliakhoz képest. Ennek véget kell vetni, a kommunisták is követtek el bűncselekményeket.”
Röviddel azután, hogy a képek elkezdtek terjedni az interneten, a Kaiszariani kivégzőhelyen lévő emlékművet megrongálták. Az áldozatok nevét tartalmazó márványtáblákat összetörve találták – közölte a helyi önkormányzat vasárnap a közösségi médiában.
A rongálások rávilágítottak a Görögországban a kommunista ellenállás öröksége miatt fennálló tartós feszültségekre. Az önkormányzat közölte, hogy „a történelmet nem lehet eltörölni, bármennyire is zavar az egyeseket”, és helyre fogják állítani az emlékművet – számol be róla a The New York Times.
Az energiakrízist megérzi az ipar, de legalább épp a nyári szabadságolások idején történt a baj. 
