Háborús veszély vagy esély: Törökország és Görögország nehéz döntések előtt áll

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán Ankarában fogadta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt. A tárgyalások a migrációra és a régóta fennálló tengeri vitákra összpontosítottak, miközben a NATO-szövetséges és történelmi rivális felek igyekeznek erősíteni már enyhülő kapcsolatukat. Bármely kompromisszum azonban jelentős politikai költségekkel járna belföldön, ami mindkét oldalon óvatosságra készteti a feleket. Napirendre kerülhettek a közel-keleti, iráni és ukrajnai fejlemények, valamint a kereskedelem és a szervezett bűnözés kérdései is.

A találkozót követő ankarai sajtótájékoztatón Tayyip Erdoğan török ​​elnök elmondta, hogy a tárgyalások során „nyílt és őszinte módon” vitatták meg az Égei-tengerrel és a Földközi-tenger keleti részével kapcsolatos problémáikat. „Bár a kérdések kényesek lehetnek, a nemzetközi jog alapján nem megoldhatatlanok. Láttam, hogy egyetértünk Kiriákosz barátommal” – mondta Erdoğan a Reuters tudósítása szerint. Hozzátette, hogy a két ország továbbra is azon fog dolgozni, hogy elérje a 10 milliárd dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalmat.

Micotakis reményét fejezte ki, hogy a körülmények lehetővé teszik a felek számára, hogy megoldják az Égei-tenger és a Földközi-tenger keleti részén található tengeri és kizárólagos gazdasági övezetek elhatárolásáról szóló vitát.

„Itt az ideje, hogy megszüntessük a kapcsolatainkat fenyegető minden lényeges és formális fenyegetést, ha nem most, akkor mikor?” – mondta Mitsotakis.

„A sors arra rendelt minket, hogy egyazon szomszédságban éljünk. Nem változtathatjuk meg a földrajzot, de szövetségessé tehetjük, ha a konvergenciát, a párbeszédet és a nemzetközi jogba vetett bizalmat választjuk... hogy békés, haladó és jóléti jövőt építsünk népünk számára” – tette hozzá a görög miniszterelnök.

Görög tisztviselők közlése szerint Micotákiszt elkísérték a külügyért, a pénzügyekért, a fejlesztésért és a migrációért felelős miniszterek.

Törökország tranzitország az Európai Unióba a, Görögországon keresztül igyekvő migránsok számára. Ankara szerint az EU nem teljesítette maradéktalanul a 2016-os migrációs megállapodásban vállalt kötelezettségeit, Athén viszont azt szeretné, ha Törökország többet tenne az irreguláris átkelések visszaszorításáért, írta a Reuters.

Tengeri határvita – háborús fenyegetéssel

Bár az elmúlt években enyhült a retorika, a szomszédok továbbra is vitában állnak az égei-tengeri határok kérdésében. A térségről széles körben úgy vélik, hogy jelentős energiaforrásokat rejt, és a vita kihat a légtérhasználatra és a katonai tevékenységre is.

Ankara a múlt hónapban figyelmeztetést adott ki, amelyben felszólította Görögországot: hangolja össze kutatási tevékenységét az Égei-tenger olyan területein, amelyeket Törökország saját kontinentális talapzatának tekint.

A görög külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Athén felségvizeinek további kiterjesztését tervezi az Égei-tengeren is.

1995-ben a török parlament casus bellinek – vagyis háborús oknak – minősítette, ha Görögország egyoldalúan hat tengeri mérföldnél tovább terjesztené ki felségvizeit az Égei-tengeren az meglévő hat mérföldön (11,1 kilométeren) túl, azzal érvelve, hogy ez korlátozná Törökország hozzáférését a nyílt tengerekhez és veszélyeztetné tengeri biztonságát.

Athén válasza szerint az ilyen felségvíz kiterjesztést az ENSZ Tengerjogi Egyezménye engedélyezi – amelyet Görögország, Törökországgal ellentétben, aláírt. Görögország kizárólag felségvizeken túli tengeri övezetek kijelöléséről kíván tárgyalni.

Athén szerint a török háborús fenyegetés a fő oka annak, hogy Ankara nem csatlakozhat az olyan EU védelmi kezdeményezésekhez, mint a SAFE, és ez hátráltatja Törökország szélesebb körű EU-s ambícióit is.

„Nem megoldhatatlan probléma”

Hakan Fidan török ​​külügyminiszter nemrégiben azt mondta, hogy az égei-tengeri kérdés megoldható, ha van politikai akarat, ami arra utal, hogy a kompromisszum lehetséges. „Én nem fogadom el a 12 mérföldet, te nem fogadod el a hat mérföldet […] Az égei-tengeri kérdés nem megoldhatatlan probléma” – mondta az Euractiv szerint.

A török külügyminiszter kijelentései nyitást jelentettek Görögország felé – érvel Ino Afentouli, a NATO Nemzetközi Törzsének volt tisztviselője, bár megkérdőjelezte, hogy Athén jelenleg hajlandó-e részt venni ilyen tárgyalásokon.

A múlt héten Ankarában tartott találkozón Marta Kos, az EU bővítési biztosa és Fidan megállapodtak az EU-Törökország kapcsolatok felélénkítésében. A közös nyilatkozat aggodalmat keltett Athénban, mivel nem utaltak Törökország háborús fenyegetésére.

Afentouli szerint Görögországnak és Ciprusnak nyitott diplomáciát kell követnie Törökországgal szemben, és el kell kerülnie az EU-n belüli elszigetelődést. „Egyértelmű üzenetet kell küldenünk, hogy nem ellenezzük az EU-Törökország együttműködést, de az ilyen együttműködésnek meg kell felelnie a konkrét európai kritériumoknak: Törökországnak el kell ismernie az összes EU-tagállamot (jelen esetben Ciprust), és nem tarthatja fenn a háborús fenyegetést Görögország ellen.” Törökország azonban soha nem kötelezte el magát a fenyegetés visszavonása mellett.

Ankara a görög védelmi minisztert veszi célba

Eközben Fidan a török Hürriyet újságnak adott interjújában Nikosz Dendiasz görög védelmi minisztert ostorozta, azzal vádolva őt, hogy aláássa a kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseket. Azt mondta, hogy bár mind Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök, mind Giorgosz Gerapetritisz görög külügyminiszter hajlandóságot mutat a viták rendezésére, Dendiasz és mások akadályozzák a közeledést.

Dendiasz a közelmúltban kijelentette, hogy Izrael, Görögország és Ciprus részvételével járó regionális együttműködéshez Törökországnak ratifikálnia kell az ENSZ tengerjogi egyezményét.

Dendiasz erős támogatottságot élvez a Görögországot kormányzó Új Demokrácia párton belül, és széles körben potenciális jövőbeli pártelnöknek tekintik, amennyiben Micotákiszt nem választják újra 2027-ben. A lehetséges utód a Törökországgal fenntartott kapcsolatok terén következetesen a nemzetközi jogra alapozza álláspontját, és felszólal az általa neooszmán „revizionizmusnak” nevezett jelenség ellen.

A ciprusi kérdés

Mindkét ország vitában áll Ciprus kérdésében, amely ország az 1974-es polgárháború óta megosztott a görög és török ​​lakossága által elfoglalt országrészek között. Az elmúlt hét évben Törökország elutasította a régóta fennálló megállapodást Ciprus újraegyesítéséről egy föderalista rendszerben. Ehelyett Ankara és a török ​​ciprusi kormányzat, amelyet csak Törökország ismer el, a kétállami megoldást javasolja, amit pedig a görög ciprióták és az Európai Unió sem fogadnak el. Nem kívánják Észak-Ciprust önálló török államként elismerni.

Együttműködés Izraellel

Ugyanakkor Görögország és Ciprus felélesztette háromoldalú együttműködését Izraellel – és ezt a fejleményt Ankarában is szorosan figyelemmel kísérik.

Az elmúlt években Görögország bővítette a védelmi együttműködést a zsidó állammal, beleértve a közös gyakorlatokat és a fejlett katonai rendszerek beszerzését – emlékeztet a török TRTWorld.

A Görögország, Ciprus és Izrael közötti háromoldalú keretrendszer intézményesebbé vált, a védelmi tisztviselők tavaly decemberben közös cselekvési tervet írtak alá, amelynek célja a koordináció fokozása és a légi és haditengerészeti gyakorlatok bővítése a Földközi-tenger keleti részén az elkövetkező években.

Ebben az összefüggésben érdekes, hogy Törökország csatlakozott már Donald Trump amerikai elnök gázai Béketanácsához, míg Görögország csak mérlegeli, hogy követi-e a példáját. Izrael azonban aggodalmát fejezte ki Törökország kezdeményezésben való részvétele miatt – teszi hozzá az Euractiv. (Erdogan rendszeresen élesen bírálta az izraeli kormányt a gázai háború miatt, és népirtásnak nevezte azt. Izrael visszautasítja a vádakat – a szerk.)  

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a török álláspont a tengeri határok kérdésében enyhülni látszik, és a két ország vezetése törekszik a a kapcsolatok fejlesztésére. Belpolitikai megfontolásokból a haladás a kényes kérdésekben lassúnak ígérkezik, ugyanakkor a geopolitikai fordulatok, főleg az Egyesült Államok, és Donald Trump fellépése miatt még tartogathatnak meglepetéseket a két ország kapcsolatában.