A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. A portál információi szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
Mint írták, érdekes tárgyalás zajlott nemrég Brüsszelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével. A magyar uniós elnökség keretében szervezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamainak (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői vettek részt. Sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.
A Norvég Alap azt a pénzt jelenti, amit a három említett tagállam fizet azért, hogy – bár nem tagjai az Európai Uniónak – szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvégokkal a 2014–2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nemcsak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021–2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.
Fotó: Depositphotos
Lengyelország már lépett
Az ekkor kialakult helyzetet oldhatná fel a már említett megállapodás, amely az első lépése annak, hogy az érintett 15 fejlődő tagállam kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen a Norvég Alap országaival. A Szabad Európa norvég forrásokból úgy értesült, hogy ezek részben már el is indultak – Lengyelországgal például már javában zajlanak, és várhatóan tavaszra be is fejeződnek. Mindez tehát azt jelentené, hogy a 2025-ös év első felében Lengyelország hozzájuthat összesen nagyságrendileg 740 millió euróhoz – ennyi volt a 2014–2021-es ciklusban rá eső rész –, és várhatóan hasonló összegből gazdálkodhatnak a 2021–2028-asban is.
Mi lesz Magyarországgal?
A portál értesülése szerint hazánkkal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik. A Szabad Európai információi szerint még a 2024-es év vége előtt megtörténhet az első hivatalos tárgyalási forduló, norvég részről pedig úgy számolnak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést – feltéve, hogy összejön. A portál norvég forrása így fogalmazott:
mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket.
Oroszország külkereskedelmi többlete 7,7 milliárd dollár volt januárban, 7,2 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – áll a vámhivatal szerdai közleményében. 
