A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról – tudta meg a Szabad Európa. A portál információi szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
Mint írták, érdekes tárgyalás zajlott nemrég Brüsszelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével. A magyar uniós elnökség keretében szervezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamainak (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői vettek részt. Sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.
A Norvég Alap azt a pénzt jelenti, amit a három említett tagállam fizet azért, hogy – bár nem tagjai az Európai Uniónak – szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvégokkal a 2014–2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nemcsak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021–2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.
Fotó: Depositphotos
Lengyelország már lépett
Az ekkor kialakult helyzetet oldhatná fel a már említett megállapodás, amely az első lépése annak, hogy az érintett 15 fejlődő tagállam kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen a Norvég Alap országaival. A Szabad Európa norvég forrásokból úgy értesült, hogy ezek részben már el is indultak – Lengyelországgal például már javában zajlanak, és várhatóan tavaszra be is fejeződnek. Mindez tehát azt jelentené, hogy a 2025-ös év első felében Lengyelország hozzájuthat összesen nagyságrendileg 740 millió euróhoz – ennyi volt a 2014–2021-es ciklusban rá eső rész –, és várhatóan hasonló összegből gazdálkodhatnak a 2021–2028-asban is.
Mi lesz Magyarországgal?
A portál értesülése szerint hazánkkal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik. A Szabad Európai információi szerint még a 2024-es év vége előtt megtörténhet az első hivatalos tárgyalási forduló, norvég részről pedig úgy számolnak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést – feltéve, hogy összejön. A portál norvég forrása így fogalmazott:
mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket.
A DK és a Mi Hazánk is bejutna a kutatás szerint. 
