A Mercedes több mint egymilliárd eurós beruházással bővíti kecskeméti gyárát 2026-ig – idézi fel a német Exxpress. Új szerelőcsarnokok, digitalizáció és rugalmas gyártósorok – mindaz, ami Németországban túl drága, túl bonyolult vagy túl kockázatos lenne, most Magyarországon valósul meg.
A BMW is új üzemet nyit Debrecenben, ahol a jövőben az új, teljesen elektromos iX3 modell készül majd – szén-dioxid-semlegesen, hosszú távú tervezéssel. Az Audi több mint harminc éve gyárt Győrben, ahol 2023-ban 180 ezer járművet és több mint másfél millió hajtásláncot állított elő.
A beruházási hullámot Anton Hofreiter, a Zöldek politikusa és a német Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke bírálta. A német Auto Motor und Sport magazinnak úgy fogalmazott: „A német nagyvállalatok naivan bánnak az autokráciákkal.” Hozzátette: „Magyarország eközben különadókkal és rögzített alacsony árakkal nyomja el a német középvállalkozásokat, és ezzel azt kockáztatja, hogy kiszorítja a külföldi cégeket.”
Hofreiter szerint „Magyarország hídfőállás a műszaki tudás kiáramoltatásához”, és ebben Kína is szerepet játszik.
Az Exxpress szerint az autógyártó vállalatokat ezek az aggályok nem befolyásolják: Magyarország uniós tagállam, gazdaságilag stabil, és szoros kapcsolatban áll Németországgal.
A német gyártási környezetet az újság magas energiaárakkal, szigorú szabályozásokkal és a belső égésű motorok jövőjének bizonytalanságával jellemzi. A Mercedes a következő három évben 100 ezerrel kevesebb járművet tervez Németországban gyártani. A lap megjegyzi, hogy a német vállalatok olyan országokat keresnek, ahol adott a tervezhetőség, az infrastruktúra, a kedvező bérszínvonal és a politikai stabilitás.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
