A balkáni stabilitás bajnokának nevezte Aleksandar Vučić szerb elnököt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten. A magyar kormányfő a szerb elnökkel folytatott tárgyalásai után tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, a Balkán-régió stabilitása Szerbia stabilitásával függ össze, Szerbia pedig akkor stabil, ha erős, határozott vezetése van, ezért mi Aleksandar Vučićban a balkáni stabilitás bajnokát is tiszteljük.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a szerb államfő a nap folyamán a legmagasabb magyar kitüntetést vette át a magyar köztársasági elnöktől. A miniszterelnök azt mondta, a szerb és a magyar nemzet történelmi kihívásai nem most először azonosak. Voltak vezetők, akik ezt felismerték, és voltak, akik nem. A mai nap azt ünnepeljük, hogy Szerbiának olyan elnöke van, aki ezt felismerte, sőt ennek jegyében is cselekedett és alakította a szerb–magyar kapcsolatokat – mondta.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül és szerb energiabiztonság Magyarország nélkül – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: intenzíven zajlanak a Szerbia és Magyarország közötti, 300 kilométer hosszú olajvezeték építésének előkészítő munkálatai. Hozzátette, hogy a vezeték minkét ország energiabiztonságát szolgálja majd. Ismertette: tavaly 7,5 milliárd köbméter gáz érkezett Szerbián keresztül Magyarországra, amely nélkül nem tudták volna biztosítani se a magyar gazdaság működését, se a magyar háztartások biztonságát. Megjegyezte: ez rekord szállítás, és 2 milliárddal több, mint az egy évvel korábbi volt. Közölte: dolgoznak azon is, hogy megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-kapcsolat volumenét.
Orbán Viktor úgy értékelt: a két ország ezeket az eredményeket úgy érte el, hogy az elmúlt években „szembeszélben kellett dolgozni”. „Mindenki tudja, hogy milyen destabilizációs kísérletek voltak, vannak Szerbiában is és Magyarországon is”, hogyan „próbálnak az országainkra nyomást gyakorolni a pénzcsapok elzárásával vagy az NGO-k aktivitásán keresztül, de ilyen szembeszélben is nagy eredményeket értünk el” – fogalmazott. Most pedig a világpolitika is megváltozott, most „hátszélben megyünk”, és „új csúcsokat fogunk megdönteni” idén a kereskedelemben, a beruházásban és a határ menti fejlesztések területén is.
A magyar kormányfő a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, „nem vagyunk vakok. Ami Szlovákiában, Szerbiában történik, nem magától történik, azt csinálják, azt gerjesztik”. Anélkül, hogy beleavatkoznék bármelyik másik ország belügyeibe, a régióban tapasztalt destabilizációs kísérletekkel szemben én mindig ki fogok állni – fogalmazott. Hozzátette, a destabilizáció mindenkinek rossz, mert ha nem az itt élő népek döntik el, mi legyen, nem az általuk megválasztott kormányok döntik el, mi legyen, hanem kívülről akarják megmondani, abból eddig mindig csak baj lett. Ezért ki kell állni a szuverenitásunk mellett – mondta.
A víziónk a béke, és hiszünk abban, hogy a béke eljön Oroszország és Ukrajna között – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón. A szerb elnök kiemelte, a béke nagyon sokat jelentene mind Szerbiának, mind Magyarországnak.
Aleksandar Vučić köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek azért, hogy foglalkozik a Nyugat-Balkánnal, megérti a szerb nép igényeit, és fellép Bosznia-Hercegovina destabilizációja ellen.
A szerb államfő a két ország közötti gazdasági együttműködést rendkívül erősnek nevezte, majd kitért a Budapest-Belgrád vasúti beruházásra, jelezve, hogy 2026-tól két óra negyven perc alatt elérhető lesz a magyar főváros vonaton.
Szólt arról, hogy a gázszállításokban Magyarország számíthat Szerbiára, ahogy a magyar területen lévő gáztározók is jelentős segítséget nyújtottak Szerbiának. Kitért arra, hogy jelentősen nőtt az elmúlt 12 évben a két ország közötti kereskedelmi forgalom, és reményét fejezte ki, hogy a világban bekövetkező változásoknak köszönhetően Magyarország és Szerbia közösen tud befektetőket vonzani Kínából, Ázsia más részeiből, Afrikából és az Egyesült Államokból.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
