7p

A súlyos társadalmi elégedetlenség a közös nevezője azoknak a tiltakozási hullámoknak, amelyek az elmúlt években Szerbián végigsöpörtek, és amelyeket sokféle probléma váltott ki. És mivel Vučić elnök az elmúlt években a szerb politika középpontjában áll, végső soron minden róla szól. Káncz Csaba jegyzete.

Aleksandar Vučić szerb elnök kedd este felvetette, hogy előrehozott választásokra kerülhet sor áprilisban, miután aznap miniszterelnöke lemondott a kormányellenes tüntetések miatt. Milos Vucevic miniszterelnök lett a legmagasabb rangú tisztségviselő, aki lemondott az Újvidék városának vasútállomásán novemberben bekövetkezett tetőomlás után, amely 15 ember halálát okozta, és hónapok óta tartó tüntetéseket váltott ki.

A bukott kormány

A kormányfő lemondásával – az alkotmánnyal és az egyéb törvényekkel összhangban – gyakorlatilag megbukott a szerb kormány. A kabinet ettől kezdve csak folyamatban levő ügyeket intézhet – törvényeket azonban még terjeszthet a parlament elé.

A törvényhozás első, soron következő ülésén vita nélkül tudomásul veszi a miniszterelnök lemondását, amellyel automatikusan megszűnik a kormány megbízatása is. Az államfő az előző választások eredményei alapján új kormányfőjelöltet javasolhat, akit a képviselők egyszerű többséggel fogadnak vagy utasítanak el. Amennyiben 30 napon belül nem alakul új kormány, a köztársasági elnök köteles feloszlatni a törvényhozást, és új választásokat kell kiírnia.

Az ellenzéki Kreni-Promeni párt most a diákok által jóváhagyott szakértőkből álló ideiglenes kormányt követel. A többi ellenzéki pártot pedig arra szólította fel, hogy ne bojkottálják a választásokat, ha azokat megtartják.

Kedd este egy televíziós beszédben Vučić azt mondta, hogy pártjának 10 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, többségi kormányt alakít-e vagy előrehozott parlamenti választásokat tart. „Az új választásokat áprilisban lehetne megtartani” – mondta Vučić. Hozzátéve: „Egy ideiglenes kormány nem jöhet szóba”.

Az államfő és a lemondott kormányfő az elmúlt hetekben egyaránt azt állította, hogy a tiltakozásokat külföldről gerjesztik, ennek azonban ellentmond, hogy Brüsszel és Berlin egyaránt Vučićban látja a balkáni stabilitás zálogát, így eszük ágában sincs bármilyen szerepet játszani hatalma megdöntésében – legalábbis ezt írja egy balkáni elemző, Alexander Rhotert a Berliner Zeitungban.

Az elnök sarokba szorult

A televíziós nyilatkozat erős fordulatot jelent Vučić számára, akinek pártja 2023-ban könnyedén megnyerte az előrehozott választásokat, de az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás alá került. Az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, valamint a kereskedelmi miniszter már lemondott az eset miatt, de ez sem tudta elfojtani a tüntetéseket.

Az elmúlt hetekben az Újvidéken kezdődött kis gyűlések egyre nagyobb méreteket öltöttek, és átterjedtek Belgrádra is. Diákok, tanárok és más dolgozók ezrei jelentek meg, hogy a Vučić-kormányon belüli korrupciót okolják az állomás katasztrófájáért.

Aleksandar Vučić szeretné, ha áprilisban lennének a választások
Aleksandar Vučić szeretné, ha áprilisban lennének a választások
Fotó: MTI

A diákok felháborodását tovább fokozta az Amnesty International tavaly decemberben közzétett jelentése, amelyből kiderült, hogy a szerbiai Biztonsági Hírszerző Ügynökség (BIA) kémkedett civil aktivisták után. A hatóságok a NoviSpy-hoz hasonló fejlett kémprogramokat és az izraeli Cellebrite cég törvényszéki eszközeit használva állítólag adatokat vettek ki az aktivisták telefonjairól a letartóztatások és a rendőrségi kihallgatások során. Az Amnesty elítélte ezeket az akciókat, mint a „digitális elnyomás egyértelmű esetét ... a civil társadalom ellen”.

Ma a szerb rezsimre két oldalról is egyre nagyobb nyomás nehezedik: az EU-csatlakozás előfeltételeként kulcsfontosságú belső reformokat kell végrehajtania, és a külső követelések, köztük az Egyesült Államok felszólítása az orosz befolyás visszaszorítására. A változó geopolitikai dinamika miatt a tüntetések kimenetele fogja meghatározni, hogy az ország képes lesz-e prioritásként kezelni ezeket az alapvető reformokat a következő évben.

Az ország türelme fogytán

A jelenleg zajló tüntetések nem elszigetelt események, hanem a közvélemény elégedetlenségének szélesebb körű mintáját tükrözik, amely az elmúlt néhány évben egyre erősödött. 2024 augusztusában a polgárok a Jadar-völgyben a kormány megújított lítiumbányászati tervei ellen tüntettek, felelevenítve a 2021-2022-es tömegtüntetések során felmerült környezetvédelmi aggályokat. Korábban, 2023 májusában egy belgrádi iskolában, valamint Malo Orašje és Dubona falvakban tömeges lövöldözések váltottak ki széles körű felháborodást, ami a biztonsági szervek vezető tisztviselőinek lemondását követelte.

2023 decemberében „Szerbia az erőszak ellen” címmel választási tüntetések törtek ki, amikor az ellenzéki pártok választási csalással vádolták a kormányt, és új választásokat követeltek. Ezek a folyamatban lévő megmozdulások rávilágítanak arra, hogy a polgárok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy tömegesen mozgósítsanak a környezeti, politikai és társadalmi igazságtalanságok ellen.

Washington nyomása

Szerbia további kihívásokkal néz szembe, mivel az orosz olaj- és gázágazattal szembeni új amerikai szankciók világszerte visszhangot keltenek, és közvetlenül érintik az országot. A szankciók értelmében az orosz PJSC Gazprom Neft és PJSC Gazprom vállalatoknak 45 napon belül teljes mértékben el kell adniuk a szerbiai NIS olajvállalatban lévő 56,15 százalékos többségi részesedésüket. Vučić elnök megerősítette a teljes orosz kivonulásra vonatkozó amerikai követelést, az intézkedéseket „súlyos szankcióknak” nevezte, és elismerte, hogy a tulajdonosi szerkezetátalakításhoz Washington jóváhagyása szükséges. Ez azt mutatja, hogy a Biden-kormány mennyire eltökélt volt abban, hogy biztosítsa az orosz érdekeltségek teljes kivonását a vállalatból, nem hagyva elvarratlan szálakat.

A szankciók sorsa most Trump elnökön múlik. Feloldásukhoz a kongresszus értesítése szükséges, ami azzal a kockázattal jár, hogy a republikánus törvényhozók, akik nagyrészt támogatták az intézkedéseket, erőteljesen ellenzik azokat. A szankciók Oroszország háborús gépezetének központját sújtják, és az ukrajnai konfliktus finanszírozásának megfojtása érdekében az elsődleges bevételi forrását célozzák. Ez egybevág Trump választási ígéretével, miszerint véget vet a háborúnak, ami arra utal, hogy a szankciók az ő kormányzása alatt is folytatódnak.

A szerb kormánynak a fokozódó amerikai szankciók közepette kritikus kihívással kell szembenéznie: a válságot a szükséges hazai támogatás nélkül kell átvészelnie. A közvélemény ugyanis továbbra is határozottan oroszbarát: egy 2024-es felmérés szerint a szerbek 46 százaléka Oroszországot tekinti az ország legközelebbi szövetségesének, míg az Egyesült Államokat csak 2 százalékuk támogatja.

Ha eleget tenne Washington követelésének, hogy megszüntesse Oroszország részesedését a NIS-ben – és elveszítené a kedvezményes gázszállításokat –, az a Nyugat felé való éles fordulatot jelentené. A tüntetések erősödésével és a közvélemény frusztrációjának növekedésével azonban a kormány azt kockáztatja, hogy a feszültségek tovább fokozódnak ebben az amúgy is bizonytalan helyzetben.

A döntő viszont az lesz, hogy mi történik belföldön. Vajon ez a mozgalom rendszerszintű változást indít el, vagy helyi zavargásokba torkollik? Úgy tűnik, hogy a lendület a tüntetőkkel van, akik széles körű társadalmi támogatással rendelkeznek. Ha ezek a tiltakozások tartós országos mozgalommá fejlődnek, fordulópontot jelenthetnek Szerbia politikai pályáján.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Egy nagy uniós ország kormányfőjével tárgyalt Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 19:57
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.
Nemzetközi Három órán át tárgyalt Putyin Trump küldöttjével – íme, az eredmény
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 19:46
Az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások felújításának lehetőségét is megvitatta a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfő és Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja – közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külpolitikai tanácsadója pénteken újságírókkal.
Nemzetközi Trump leszámolt az illúziókkal: a Krím Oroszországé marad
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 19:31
Donald Trump amerikai elnök egy pénteken nyilvánosságra hozott interjúban azt mondta a Time hírmagazinnak, hogy „a Krím félsziget Oroszországé marad, ezt (Volodimir) Zelenszkij ukrán elnök is megérti, ezt mindenki megérti, hogy ez már nagyon hosszú ideje az oroszoké”.
Nemzetközi Visszavonta Ferenc pápa halála miatti részvétnyilvánításait az izraeli kormány
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 17:31
E mögött feltehetően az áll, hogy a pápa sokat bírálta Izraelt gázai hadműveletei és a sok civil áldozat miatt.
Nemzetközi Ismét fogadta Trump különmegbízottját Putyin
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 16:59
A Kremlben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államok elnökének különmegbízottját, Steven Witkoffot – közölte pénteken Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára.
Nemzetközi Marad a 21 százalékos kamatszint Oroszországban
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 16:16
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten.
Nemzetközi Budapesten tárgyalt Donald Trump legidősebb fia – megszólalt Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 15:31
Donald Trump Jr. a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel is találkozott péntek délelőtt.   
Nemzetközi Ismét lecsapott az ukrán nemzetbiztonság? Felrobbantottak egy orosz altábornagyot Moszkva közelében
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 13:31
Pokolgépes merényletben megölték Jaroszlav Moszkalik altábornagyot, az orosz fegyveres erők műveleti főcsoportfőnökségének helyettes vezetőjét – közölte pénteken az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
Nemzetközi Masszív dróntámadást indított Ukrajna ellen Oroszország
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 10:56
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg péntekre virradóan, a kelet-ukrajnai Pavlohradban három ember – köztük egy gyerek – meghalt, és sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Nemzetközi Miért nem szabad elismerni Putyin fennhatóságát a Krím-félszigeten?
Káncz Csaba | 2025. április 25. 09:39
Egy orosz Krím elvághatná az amerikai és európai hozzáférést Közép-Ázsiához, miközben Kína számára is rendkívül előnyös lenne. A NATO-tag Törökország, Románia és Bulgária pedig a legtöbbet veszítené. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG