7p

Tényleg itt a repülőrajt, jön a gazdasági áttörés?
Mi vár a magyar vállalkozásokra? Mit okoz az árrésstop?

Online Klasszis Klub élőben Oszkó Péterrel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. április 8. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A súlyos társadalmi elégedetlenség a közös nevezője azoknak a tiltakozási hullámoknak, amelyek az elmúlt években Szerbián végigsöpörtek, és amelyeket sokféle probléma váltott ki. És mivel Vučić elnök az elmúlt években a szerb politika középpontjában áll, végső soron minden róla szól. Káncz Csaba jegyzete.

Aleksandar Vučić szerb elnök kedd este felvetette, hogy előrehozott választásokra kerülhet sor áprilisban, miután aznap miniszterelnöke lemondott a kormányellenes tüntetések miatt. Milos Vucevic miniszterelnök lett a legmagasabb rangú tisztségviselő, aki lemondott az Újvidék városának vasútállomásán novemberben bekövetkezett tetőomlás után, amely 15 ember halálát okozta, és hónapok óta tartó tüntetéseket váltott ki.

A bukott kormány

A kormányfő lemondásával – az alkotmánnyal és az egyéb törvényekkel összhangban – gyakorlatilag megbukott a szerb kormány. A kabinet ettől kezdve csak folyamatban levő ügyeket intézhet – törvényeket azonban még terjeszthet a parlament elé.

A törvényhozás első, soron következő ülésén vita nélkül tudomásul veszi a miniszterelnök lemondását, amellyel automatikusan megszűnik a kormány megbízatása is. Az államfő az előző választások eredményei alapján új kormányfőjelöltet javasolhat, akit a képviselők egyszerű többséggel fogadnak vagy utasítanak el. Amennyiben 30 napon belül nem alakul új kormány, a köztársasági elnök köteles feloszlatni a törvényhozást, és új választásokat kell kiírnia.

Az ellenzéki Kreni-Promeni párt most a diákok által jóváhagyott szakértőkből álló ideiglenes kormányt követel. A többi ellenzéki pártot pedig arra szólította fel, hogy ne bojkottálják a választásokat, ha azokat megtartják.

Kedd este egy televíziós beszédben Vučić azt mondta, hogy pártjának 10 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, többségi kormányt alakít-e vagy előrehozott parlamenti választásokat tart. „Az új választásokat áprilisban lehetne megtartani” – mondta Vučić. Hozzátéve: „Egy ideiglenes kormány nem jöhet szóba”.

Az államfő és a lemondott kormányfő az elmúlt hetekben egyaránt azt állította, hogy a tiltakozásokat külföldről gerjesztik, ennek azonban ellentmond, hogy Brüsszel és Berlin egyaránt Vučićban látja a balkáni stabilitás zálogát, így eszük ágában sincs bármilyen szerepet játszani hatalma megdöntésében – legalábbis ezt írja egy balkáni elemző, Alexander Rhotert a Berliner Zeitungban.

Az elnök sarokba szorult

A televíziós nyilatkozat erős fordulatot jelent Vučić számára, akinek pártja 2023-ban könnyedén megnyerte az előrehozott választásokat, de az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás alá került. Az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, valamint a kereskedelmi miniszter már lemondott az eset miatt, de ez sem tudta elfojtani a tüntetéseket.

Az elmúlt hetekben az Újvidéken kezdődött kis gyűlések egyre nagyobb méreteket öltöttek, és átterjedtek Belgrádra is. Diákok, tanárok és más dolgozók ezrei jelentek meg, hogy a Vučić-kormányon belüli korrupciót okolják az állomás katasztrófájáért.

Aleksandar Vučić szeretné, ha áprilisban lennének a választások
Aleksandar Vučić szeretné, ha áprilisban lennének a választások
Fotó: MTI

A diákok felháborodását tovább fokozta az Amnesty International tavaly decemberben közzétett jelentése, amelyből kiderült, hogy a szerbiai Biztonsági Hírszerző Ügynökség (BIA) kémkedett civil aktivisták után. A hatóságok a NoviSpy-hoz hasonló fejlett kémprogramokat és az izraeli Cellebrite cég törvényszéki eszközeit használva állítólag adatokat vettek ki az aktivisták telefonjairól a letartóztatások és a rendőrségi kihallgatások során. Az Amnesty elítélte ezeket az akciókat, mint a „digitális elnyomás egyértelmű esetét ... a civil társadalom ellen”.

Ma a szerb rezsimre két oldalról is egyre nagyobb nyomás nehezedik: az EU-csatlakozás előfeltételeként kulcsfontosságú belső reformokat kell végrehajtania, és a külső követelések, köztük az Egyesült Államok felszólítása az orosz befolyás visszaszorítására. A változó geopolitikai dinamika miatt a tüntetések kimenetele fogja meghatározni, hogy az ország képes lesz-e prioritásként kezelni ezeket az alapvető reformokat a következő évben.

Az ország türelme fogytán

A jelenleg zajló tüntetések nem elszigetelt események, hanem a közvélemény elégedetlenségének szélesebb körű mintáját tükrözik, amely az elmúlt néhány évben egyre erősödött. 2024 augusztusában a polgárok a Jadar-völgyben a kormány megújított lítiumbányászati tervei ellen tüntettek, felelevenítve a 2021-2022-es tömegtüntetések során felmerült környezetvédelmi aggályokat. Korábban, 2023 májusában egy belgrádi iskolában, valamint Malo Orašje és Dubona falvakban tömeges lövöldözések váltottak ki széles körű felháborodást, ami a biztonsági szervek vezető tisztviselőinek lemondását követelte.

2023 decemberében „Szerbia az erőszak ellen” címmel választási tüntetések törtek ki, amikor az ellenzéki pártok választási csalással vádolták a kormányt, és új választásokat követeltek. Ezek a folyamatban lévő megmozdulások rávilágítanak arra, hogy a polgárok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy tömegesen mozgósítsanak a környezeti, politikai és társadalmi igazságtalanságok ellen.

Washington nyomása

Szerbia további kihívásokkal néz szembe, mivel az orosz olaj- és gázágazattal szembeni új amerikai szankciók világszerte visszhangot keltenek, és közvetlenül érintik az országot. A szankciók értelmében az orosz PJSC Gazprom Neft és PJSC Gazprom vállalatoknak 45 napon belül teljes mértékben el kell adniuk a szerbiai NIS olajvállalatban lévő 56,15 százalékos többségi részesedésüket. Vučić elnök megerősítette a teljes orosz kivonulásra vonatkozó amerikai követelést, az intézkedéseket „súlyos szankcióknak” nevezte, és elismerte, hogy a tulajdonosi szerkezetátalakításhoz Washington jóváhagyása szükséges. Ez azt mutatja, hogy a Biden-kormány mennyire eltökélt volt abban, hogy biztosítsa az orosz érdekeltségek teljes kivonását a vállalatból, nem hagyva elvarratlan szálakat.

A szankciók sorsa most Trump elnökön múlik. Feloldásukhoz a kongresszus értesítése szükséges, ami azzal a kockázattal jár, hogy a republikánus törvényhozók, akik nagyrészt támogatták az intézkedéseket, erőteljesen ellenzik azokat. A szankciók Oroszország háborús gépezetének központját sújtják, és az ukrajnai konfliktus finanszírozásának megfojtása érdekében az elsődleges bevételi forrását célozzák. Ez egybevág Trump választási ígéretével, miszerint véget vet a háborúnak, ami arra utal, hogy a szankciók az ő kormányzása alatt is folytatódnak.

A szerb kormánynak a fokozódó amerikai szankciók közepette kritikus kihívással kell szembenéznie: a válságot a szükséges hazai támogatás nélkül kell átvészelnie. A közvélemény ugyanis továbbra is határozottan oroszbarát: egy 2024-es felmérés szerint a szerbek 46 százaléka Oroszországot tekinti az ország legközelebbi szövetségesének, míg az Egyesült Államokat csak 2 százalékuk támogatja.

Ha eleget tenne Washington követelésének, hogy megszüntesse Oroszország részesedését a NIS-ben – és elveszítené a kedvezményes gázszállításokat –, az a Nyugat felé való éles fordulatot jelentené. A tüntetések erősödésével és a közvélemény frusztrációjának növekedésével azonban a kormány azt kockáztatja, hogy a feszültségek tovább fokozódnak ebben az amúgy is bizonytalan helyzetben.

A döntő viszont az lesz, hogy mi történik belföldön. Vajon ez a mozgalom rendszerszintű változást indít el, vagy helyi zavargásokba torkollik? Úgy tűnik, hogy a lendület a tüntetőkkel van, akik széles körű társadalmi támogatással rendelkeznek. Ha ezek a tiltakozások tartós országos mozgalommá fejlődnek, fordulópontot jelenthetnek Szerbia politikai pályáján.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Trump és a NER – két hónap alatt sikerült megrendíteni az amerikai demokráciát
Káncz Csaba | 2025. április 4. 15:01
A kormányzat megfélemlítő fellépése olyan gyors és gátlástalan, hogy a megfigyelők, a kritikusok, de még a támogatók jó része is teljesen meg van zavarodva. A vezetési válsággal küszködő Demokrata Párt egyelőre alkalmatlan a harcra. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Köti az ebet a karóhoz Szijjártó Péter Ukrajna ügyében
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 14:16
Az európai védelem megerősítésének stratégiája nem jelentheti az Ukrajnának szánt fegyverszállítások és pénzügyi támogatások bújtatott növelését, főleg azért, mert ez a háború meghosszabbításával járna – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Brüsszelben.
Nemzetközi A földrengés óta még keményebben támadja saját lakosságát a mianmari junta
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 13:16
Még fokozták is a katonai műveletek intenzitását a földrengés sújtotta országban, és ezzel a segélyek eljutását is nehezítik.
Nemzetközi Putyin nem lassít: több halott és sok sebesült Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 10:46
A péntekre virradó éjjel újra dróneső hullott több ukrán városra is.
Nemzetközi Magyarország 24 év után kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – de mi is ez egyáltalán?
Bózsó Péter | 2025. április 4. 09:29
Magyarország bejelentette kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A hágai székhelyű intézmény a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények – így a háborús és emberiesség elleni bűntettek – elbírálására jött létre. A döntés időzítése és háttere politikai vitákat váltott ki, miközben a kilépési folyamat jogilag legalább egy évig tart.
Nemzetközi Megdicsérte Trumpékat az orosz különmegbízott, „nagy lépést tettek előre” az elmúlt napokban
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 09:06
Konstruktív hozzáállást tapasztalt Washingtonban Kirill Dmitrijev, elégedetten repülhetett haza Moszkvába.
Nemzetközi Itt a vége: leváltották a puccskísérletbe keveredett államfőt
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 06:24
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”.
Nemzetközi Az év végéig leszállítja az EU azt 2 millió lőszert, amit Zelenszkij kért
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 18:32
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Nemzetközi Betelt a pohár az orvosoknál, alkotmánybírósághoz fordulnak Szlovéniában
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 15:43
Alkotmánybírósághoz fordulnak az orvosok Szlovéniában az egészségügyi törvény módosítása miatt – jelentette be csütörtökön a szlovéniai orvosok és fogorvosok szakszervezete (Fides).
Nemzetközi Orbán Viktor egy dologról hallgatott, miközben szidta az ICC-t, és dicsérte Netanjahut
Wéber Balázs | 2025. április 3. 15:29
Orbán Viktor közös sajtótájékoztatójukon sok sikert kívánt Benjámin Netanjahunak az „önvédelemhez való jog” érvényesítéséhez, teljes mellszéleséggel kiállt Izrael mellett, és bejelentette Magyarország kilépését az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróságból. Netanjahu nagyon megdicsérte a magyar miniszterelnököt. A háború gázai áldozatairól nem esett szó, kérdezni nem lehetett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG